A veszprémi Mi-24D helikopteres emlékmű állításának részletei és ezen keresztül a MH Légijármű Javítóüzem tevékenységének bemutatása
2018. december 15. írta: seitec

A veszprémi Mi-24D helikopteres emlékmű állításának részletei és ezen keresztül a MH Légijármű Javítóüzem tevékenységének bemutatása

Bevezetésül

Ugyan sokat hallani azt, hogy MH Légijármű Javítóüzem, azonban sokak számára mégsem világos, hogy egészen pontosan mit is végeznek az itt dolgozó szakemberek. Kérdésként szokott felmerülni, hogy a Javítóüzem a kecskeméti repülőtéren települt MH 59. Szentgyörgyi Dezső Légibázis részét képezi-e? Végeznek-e itt nagyjavítást? Fejlesztést? Egyedi eszközök gyártását? Vannak-e laboratóriumaik? Kizárólag a repüléstechnikával foglalkoznak, mint az a nevük alapján kikövetkeztethető lenne? Csak a „háttérben” vagy adott esetben a harctéren, „éles” körülmények között is végzik tevékenységüket? Ilyen és még ehhez hasonló kérdések merülnek fel akkor, amikor a Javítóüzem szóba kerül és ilyenkor tudatosul a kívülállókban, hogy egy, a kíváncsiskodó szemektől elzárt világról beszélünk, jóllehet a munkájuk gyümölcsét nemcsak a nyilvánosságtól elzárt katonai bázisok hasznosítják, hanem szinte majdnem minden katonai repüléssel kapcsolatos kiállítás, emlékmű az ő szakmai munkájuk eredményességét hirdeti.

Ilyen emlékmű lesz például a nemsokára Veszprémben felállításra kerülő Mi-24-es harcihelikopter is, melynek előkészítő munkálatai már több hónapja zajlanak a MH Légijármű Javítóüzemben (röviden MH LéJü), azonban mielőtt a kiállítás konkrét részleteivel megismerkednénk azelőtt átadjuk a szót a Javítóüzem főmérnökének és egyben parancsnokhelyettesének, Molnár József alezredes Úrnak, aki a Javítóüzem munkásságáról és a kiállításra kijelölt Mi-24 harcihelikopterrel kapcsolatos munkálatokról adott nekünk betekintést.

img_1556_cimerrel_2.jpg A Veszprémben kiállításra kerülő Mi-24-es  jelenleg még a kecskeméti MH Légijármű Javítóüzemben van

 

Mivel foglalkozik a MH Légijármű Javítóüzem és hogyan következik tevékenységéből a kiállításra szánt repülőeszközök előkészítése?

Alapvetően, mint ahogy az a névéből is következik, a Magyar Honvédségben rendszeresített repülőgépek és helikopterek karbantartására, javítására és nem utolsósorban fejlesztésére irányul a tevékenységünk. Ez egy nagyon sokrétű tevékenység, mely számos szakterületet igényel és gyakorlatilag az elektromos rendszerektől kezdve, a sárkányhajtómű részeken át egészen az anyagvizsgálatig terjed. Mindezt kiegészíti egy kutatási tevékenység (pl.: a légijárművek műszaki változtatását megelőző megvalósíthatósági tanulmány elkészítése a hatóság felé), de ide tartozik a különböző technológiai leírások, üzemeltetési dokumentációk elkészítése is.

Az üzem 68 éves fennállásának és folyamatos működésének köszönhetően az országban egyedülálló szakmai háttérrel (eszközök, gépek, technológiák) és tapasztalattal rendelkezik. A Javítóüzem kiváló szakmechanikusokat és mérnöki gárdát tudhat magáénak, és ennek köszönhető az, hogy a széles szakértői körre és eszközparkra alapulóan ma már a Magyar Honvédség minden egységére kiterjedő általános szintű karbantartási és fejlesztési tevékenységet is el tud végezni. Például a tevékenységi körébe tartozik a Honvédségben használt mérőeszközök kalibrálása, javítása, forgalmazása, de mivel tűzoltókészülék-karbantartó műhellyel is rendelkeznek, erre alapulva a katonaság által alkalmazott tűzoltó készülékek karbantartása is az ő szakmai hátterükkel folyik.

Természetesen minden tevékenység a légijárműveken elvégzett tevékenységből indult ki. Jelenleg már két akkreditált laboratóriummal rendelkeznek: egy kalibráló laboratóriummal és egy vizsgáló laboratóriummal. Utóbbi többek között a Magyar Honvédségben lévő gázpalackok biztonságtechnikai felülvizsgálatát látja el, de akkreditált körülmények között végzik a roncsolásmentes anyagvizsgálatot is. Időközben a légzőkészülékek, menekülőkészletek, mentőmellények időszakos ellenőrzése és adott esetben töltése is az üzem feladatává vált. Mindezen tevékenységeket természetesen a megfelelő gyártói engedélyek birtokában végzik.

Az akkreditált laboratóriumok lehetőséget nyújtanak „külsős” munkák elvégzésére, így az üzem nyitott a civil vállalkozások felé is. Amennyiben a kihasználtság lehetővé teszi, akkor a külsős (civil) cégek igénybe vehetik az üzem szakembereit, ezen keresztül egyes berendezéseit, így lehetővé válik a mérnöki gárda jogosításainak megfelelő műszaki munkák elvégzése.

A Javítóüzem nagyon sok esetben gyártói tevékenységet is végez, főként légijárművekhez. Itt azonban nemcsak a légieszközökbe beépített kiegészítő berendezésekre kell gondolni, hanem például a földi kiszolgálás eszközeire is: az üzemeltetői igényeket figyelembe véve alakítják ki az eszközöket és ezekhez komplett használati és karbantartási útmutatókat készítenek. Például a Gripenek esetében katapult tartó állvány és speciális létrák megtervezése és kivitelezése történt meg.

És, hogy miért pont az Légijármű Javítóüzem végzi a Veszprémben kiállítandó Mi-24-es helikopter előkészítő munkálatait? Legfőképpen azért, mert egyedül csak az üzem rendelkezik mindazon képességekkel, ami lehetővé teszi a kiállítási célra szánt Mi-24-es helikopter előkészítését, ugyanis a kiállított helikopterek és repülőgépek rekonstrukciós munkálatai – hasonlóan az üzem egyéb tevékenységeihez – elég sokrétű tevékenységet foglalnak magukban.

Minden a hatástalanítással kezdődik, melyet a CFE-szerződés előírásai alapján kell elvégezni. Magyarországon – a szükséges jogi és technikai feltételek birtokában – légijárműveken hatástalanítást az MH LéJü képes végrehajtani.

Alapszabály, hogyha a kiállításra kijelölt légieszközökön nem végeztek el nemzetközileg előírt megfelelő hatástalanítást, akkor ennek elvégzésre ellenőrzött keretek között kell sort keríteni. Az eljárás a hatástalanítás helyének kijelölésével kezdődik, majd sorban következnek az eszközön elvégzendő hatástalanítási munkafolyamatok. A műveletnek mindvégig nemzetközileg ellenőrizhetőnek kell lenni, így erre előzetesen egy hatástalanítási dokumentációt kell készíteni, amit jóváhagynak és ezt követően zajlik le a folyamat. Azonban érdemes megjegyezni, hogy a hatástalanítás során csak a helikopter vagy repülőgép egyes szerkezeti elemeit gyengítik meg, illetve egyes berendezéseit távolítják csak el, a hatástalanítás nem jár a repülőeszköz teljes roncsolásával, illetve végső soron megsemmisítésével. A legtöbb esetben a hatástalanítás úgy történik meg, hogy azt egy laikus észre sem veszi: például műgyantát öntenek a hajtóművek egyes részeibe, a sárkányszerkezetet bizonyos pontokon meggyengítik és természetesen a fegyverrendszert minden esetben kiveszik, vagy ha esztétikai okokból benthagyják, akkor véglegesen használhatatlanná teszik.

A folyamat során mindig szem előtt tartják, hogy mi lesz a hatástalanított repülőeszköz sorsa. Ha kiállítás, főleg, ha ez emelvényen történik meg, mint ahogyan ez a szolnoki Mi-24-es esetében történt, akkor a sárkányszerkezet meggyengítéseit ennek figyelembevételével végzik el. (Ezért kell a munkálat megkezdése előtt minden egyes esetben egyedi tanulmányt készíteni.) Természetesen, attól függetlenül, hogy a sárkányszerkezet bizonyos részei épségben megmaradnak a hatástalanítás minden esetben eléri célját: csakis olyan eszközök hagyhatják el a hatástalanítás helyszínét, amik többet rendeltetésszerű feladataik elvégzésére nem lesznek alkalmasak. Így adott esetben például hiába újítják fel a kiállítás céljából teljes egészében a repülőeszközt, az soha többet nem lesz képes repülni.

img_1552.jpgAki bújt, aki nem jövök, avagy hogy rejtőzik el egy Mi-24D a szerelőállvány mögött 

A hatástalanítást követő folyamat a helikopter kiállítási célú előkészítése, mely művelet során az alakulat szerencsés helyzetben van, ugyanis a Pestvidéki Gépgyár (később Dunai Repülőgépgyár) megszűnése után több kiváló szakember választotta az MH Légijármű Javítóüzemet új munkahelyéül, és mivel a PG-ben nagyjavítás szintűen zajlottak a munkálatok, így ezen tapasztalat megmentése felbecsülhetetlen értéket képvisel. Például a Pestvidéki Gépgyár egy sokat tapasztalt festőmestere is a légijármű javító üzemet erősíti, aki a kiállítandó Mi-24-est is festeni fogja.

Milyen készségeket tudnak kamatoztatni egy ilyen kiállítási feladat során?

Mivel az egyik alaptevékenységünk a légijárműveknek a sérüléses javítása, és a kiállítandó gépek sokszor nagyon elhanyagolt és sérült állapotban kerülnek be hozzánk, így kiváló gyakorlati munkát jelent a szakembereinknek. A sérüléses javítás alapvetően minősített időszakról szól, amikor csökkentett engedményes technológiának megfelelően a sérült légijárműveket – például egy harctéri sérülésből kifolyólag – műveleti területen ismét üzemképessé kell tenni. Ez komplex technológiai szabályokkal előírt folyamatot jelent, mely technológiai utasításokat is természetesen a légijármű javító üzem dolgozta ki hosszú évek tapasztalatai alapján. Sőt az üzem alaptevékenységének egyike ezen feladat ellátása, így évente szakmai ismeretek bővítése végett a repülőcsapatok szakállománya részére szakembereink tartanak gyakorlati oktatást is, felhívva a figyelmet a tevékenység speciális jellegéből kifolyólag felmerülő problémákra és ezek megoldására. Ekként egyrészről ez alapozza meg, hogy a kiállításra tervezett légijárműveknél ezt a rekonstrukciós feladatot mi hajtsuk végre.

Másik szempont, hogy több sikeres, hasonló referenciamunkával is rendelkezünk: a Légijármű Javítóüzem végezte 2015 novemberében a kecskeméti 9606-os oldalszámú MiG-21-es, 2018 márciusában a szolnoki 574-es oldalszámú Mi-24-es állításának munkálatait, illetve legutóbb a nemrégen lezajlott pápai 4605-ös MiG-21-es felállítása is a szakembereink révén valósult meg. De fontos megjegyezni, hogy a légijármű üzem készítette fel kiállítási célra a RepTárban megtekinthető légi eszközöket is.

A RepTárban valamennyi légijármű, ami kiállításra került a mi mestereink munkáit dicséri. Vonatkozik ez a hangárban lévő vitorlázó gépek felújítására, és gyakran a megépítésére is. Ez utóbbi komoly kihívás volt, ugyanis a ma már eltűnőben lévő technológiákat kellett alkalmaznunk például faváz szerkezet készítését, vásznazásokat. Az időjárásálló felújítás mellett nagyon fontos elvárás volt a hitelesség kérdésköre is, ugyanis az elkészült műveket megtekintő közönség sokszor igen kritikus: ugyanis nagyon sokan vannak közülük olyanok, akik üzemeltették, vagy repülték a kiállított típusú gépeket, és ők részletesen elemzik például a gépek színvilágát, mintáinak elhelyezkedését, valósághű kinézetét.

dsc_0127jav.jpgA szolnoki RepTárban kiállított helikopterek és repülőgépek is az MH Légijármű Javítóüzem szakembereinek munkáját dicséri

A Légijármű Javítóüzem végzi az általa kiállított eszközök karbantartástás is? Gondolunk itt például a RepTár repülőeszközeire?

Alapvetően a RepTárban kiállított gépek karbantartása állapotfüggő. A karbantartás a helyszínen történik, ugyanis az ott kiállított gépek kimozgatása komoly munkálatokat jelent, ugyanis sokszor nagyon szorosan kerültek kiállításra, így például egy középen elhelyezkedő gép a teljes sor megbontásával lenne csak elmozdítható. Alapvetően a festés az, ami a legjelentősebb állagromláson megy keresztül, annak ellenére, hogy próbálunk mindent elkövetni, hogy ezek minél tartósabbak legyenek. Nagyságrendileg 10 évet bír ki egy lefestett gép, de ezt úgy érjük el, hogy több lakkréteggel kezeljük őket a tartósság miatt. Fontos megjegyezni, hogy a szabadtéren kiállításra kerülő légieszközöknél sajnos megkerülhetetlen bizonyos módosítások elvégzése, melyek a későbbi könnyebb karbantarthatóságot és időjárásállóságot biztosítják. Ilyen például az An-2 vásznazott felületeinek vékony fémlemezekre történő kicserélése, de ilyen változtatásként kezelhetjük például a Mi-8, Mi-9, Mi-24 helikopterek vízszintes vezérsíkjain a vászon felületeinek cseréjét is, ugyanis ezek már egy jégesővel szemben sokkal ellenállóbbak.

Csak teljes repülőgépeket, helikoptereket késztenek fel kiállításra?

Nem, ugyanis amennyiben szükséges, akkor a MH Légijármű Javítóüzem kisebb kiállítási berendezéseket is készít, ilyen volt például a pákozdi MiG-21 katapultülésének kiállítási célból történt előkészítése is, ahol nem a teljes gép, hanem annak csak egy része került kiállításra.

Mennyiben független az alakulat az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Légibázistól?

Az MH Légijármű Javítóüzem az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Légibázis területén található, de nem egy szervezeti egységet képez, hanem önálló alakulat, csak annyi a közös, hogy ugyanúgy a kecskeméti bázis területén helyezkedik el. A Légijármű Javítóüzem, mivel mint karbantartó szervezet működik, így a logisztikai központ alárendeltségébe tartozik. Emellett természetesen szoros szimbiózisban van az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Légibázis alakulattal, mert mint karbantartó szervezet az ő üzemeltetői tevékenységét támogatják elég széles spektrumban. Ugyanis alaptevékenységünk az An-26 szállító repülőgépek időszakos (6-18 és 36 havi) ellenőrzéseinek elvégzése, illetve ezen kívüli javítása és az üzemeltetés elősegítése.

 

legijarmu_javitouzem.jpgAz MH Légijármű Javítóüzem jelvénye az An-26-ost, az L-39-est és nagy hangárt ábrázolja, mely alkalmas az An-26-osok időszakos ellenőrzéseinek elvégzésére is. Ami nem jelenik meg a címerben az a komplex a légieszközök földi kiszolgálóberendezéseinek tervezése-gyártása-üzembe helyezése, mindezekhez a teljes használati utasítások kidolgozása.

Milyen további példákkal tudja még szemléltetni az üzem által ellátandó feladatokat?

Az alakulat feladatai közé tartozott többek között a 2014-ben Oroszországból vásárolt három darab Mi-8-as helikopter hazai alkalmazásának előkészítése is. Ezen érteni kell például a gépek szabvány szerinti festésének elkészítését, illetve a gyári szakemberek által történő összeszerelés és üzembe helyezés nyomon-követését, adott esetben részükre való segítségnyújtást.

De számos esetben szükség van a légi alkalmassági előírásoknak történő megfelelés végett bizonyos berendezések beépítésére, ugyanis légijárművön csak hatósági engedéllyel lehet módosítást elvégezni. Ilyenkor a kezelési, karbantartási, légi és földi üzemeltetési utasítás elkészítése integrált minőségirányítási rendszerek alkalmazásával történik meg.

Jóllehet a légi alkalmassági előírásoknak történő megfelelés alapvetően egy hatósági feladat, de mindezt technikailag a légijármű szakemberei készítik elő. Minden új (típusidegen) berendezés egy megvalósíthatósági tanulmánnyal kezdődik, folyamatos egyeztetések által kísérve, majd amikor ez jóváhagyásra kerül, akkor ennek a gyakorlatba történő átültetése kezdődik meg. Ha beavatkozás megköveteli, akkor a szükséges alkatrészek legyártására is sor kerül, például külön egyedi kábelkötegek kialakítása és ezek beépítése. Amikor ezek a változtatások végrehajtásra kerülnek, akkor következik ezek hatósági engedélyezése, és amennyiben ez sikeres, akkor a légi alkalmassági engedély kiadásra kerül. A nemrégiben nagyjavításról hazatért Mi-24V és Mi-24P helikopterek is hasonló folyamat szerint kerültek üzembehelyezésre, azonban ezt megelőzte természetesen a gyári szakemberek üzembeállítása.

Az MH Légijármű Javítóüzem a Magyar Honvédségtől bekért adatok alapján éves munkatervek szerint dolgozik: elvégzi a karbantartási és gyártási igényeket, tervezet korszerűsítéseket, ezekből adódó fejlesztéseket. Ezt kiegészítve ún. terven kívüli feladatokkal. Az alakulat komoly logisztikai háttérrel is rendelkezik, ugyanis az elvégzendő tevékenységeket alapanyagokkal ki is kell tudni szolgálni.

Milyen stádiumban van most a Mi-24-es helikopter?

A kiállítandó gépen jelenleg még rekonstrukciós munkálatok zajlanak, mint például lemezes munkák, állapot feljavító munkák, majd kiállításra történő előkészítési munkák (statika, terhelések vizsgálata) következik. A kecskeméti üzemben elvégzendő utolsó művelet a festésre való előkészítés (csiszolással), alapozás, festés, feliratozás lesz, majd ezt követi a kiállítási helyszínre történő szállítás, illetve az ott történő felállítás. Ezen utóbbi feladatokat is az alakulatunk szakemberei végzik – sokszor civil (darus) vállalkozók közreműködésével.

Általánosságban a magasban kiállításra kijelölt repülőeszközök ún. kikönnyítése végett az összes berendezés, például hajtóművek, lokátorok, fegyverrendszerek, kiszolgáló berendezések kiépítésre kerülnek. Ugyanakkor komoly kihívást jelent a különböző fúvócső imitációk, és egyéb, a kiszerelt berendezések miatt módosult részek javítása/helyreállítása. Mivel többségében a repülőgépek és helikopterek kiállítása külső (civil szervezet, önkormányzat) kezdeményezésre történik, így a rekonstrukció során meg kell felelni a megrendelő által kért feltételeknek is, ami vonatkozhat a festésre, és a gépen elhelyezkedő jelzésekre, feliratokra is.

 

A kiállítandó Mi-24-es hatástalanításon is átesett?

Természetesen igen. A hatástalanítás azonban olyan szintű volt, hogy a kiállítási célú alkalmazást ne érintse, azaz, például teherviselő elemek meggyengítésére nem került sor. Viszont például a hajtómű bekötési pontokat meggyengítettük, illetve az összes fedélzeti berendezést és fegyverzetet eltávolítottuk, lényegében csak a főreduktor maradt a helyén. Természetesen a munkafolyamatokat folyamatosan dokumentáltuk és dokumentáljuk jelenleg is.

31301736_10216882796048937_5590864898931294208_n.jpgEz a kép az egykori 96+36 Luftwaffe lajstromszámú helikopterről még Szolnokon készült: a gépből ekkor szereltek ki minden olyan alkatrészt, amire Kecskeméten már nincsen szükség. Az ekkor még a gépben megtalálható pilótaülésben Kaptur József nyugállományú repülő alezredes, a ”Kerecsen” harcihelikopter zászlóalj egykori parancsnoka ül, aki a veszprémi koordinációs munkálatokat irányítja

Fontos kiemelni, hogy a kiállításhoz szükséges tartóoszlop és kiállítási helyszín előkészítését a megrendelő biztosítja, így erre a javítóüzemnek ráhatása nincsen. Ugyanakkor közös pont a tartószerkezet, mely a kiállított gép és a tartóoszlop között helyezkedik el, lényegében ez az a közös érintkezi felület, ahol tetten érhető az MH Légijármű Javítóüzem egyik már említett tevékenysége, azaz a katonai-civil együttműködés rendszere. Adott egy erendendően katonai felhasználású légijármű, mely speciális jellemzőkkel bír, például sárkányszerkezet felépítése, erős és gyenge pontok és ezen szerkezethez kell hozzáilleszteni azt a civil elképzelést, ami a tartó szerkezetet jelenti, azaz, közösen kell megteremteni azt a feltételt, hogy a két „világ” találkozzon.

A kooperáció és folyamatos szakmai egyeztetés elengedhetetlen a civil szereplőkkel, azonban ez a tapasztalatok alapján mindig gördülékenyen zajlik. De például a gépbe látványosságként elhelyezendő világítástechnika is közös kooperáció eredménye, ugyanis ezt is külsős cég végzi, azonban itt is elengedhetetlen a légijármű szakértőjének közreműködése. Itt törekedni kell arra, hogy az emelvény tetején kiállításra került eszközben a lehető legkevesebb meghibásodó berendezés maradjon. Például az akkumulátorokat, elosztókat, vezérlőegységeket célszerű a talapzaton elhelyezni.

Mi történik a hatástalanítás, illetve kiállításra történő felkészítés során a repülőeszközökből kiépítésre kerülő alkatrészekkel?

Azt tudni kell, hogy például a RepTárban kiállításra került eszközök döntő többsége a Hadtörténeti Intézet és Múzeum (röviden: HIM) tulajdona, így lényegében a Magyar Honvédség tulajdonát képezi kiállítás után is, így alapvetően minden alkatrészük megőrzésre kerül. A kiállított eszközök ún. felelős megőrzésre, tárolásra vannak a RepTárban. A hatástalanítás előtt, illetve közben és a „kikönnyítés” során kiépített berendezések továbbra is a honvédség kezelésében maradnak, és ezek raktározásra, adott eseten felhasználásra kerülnek. Természetesen egy MiG-21-es esetében lényegében minden kiszerelt alkatrész típusselejt, mivel a repülőgép már közel 20 éve kivonásra került.

 

Az alezredes Úr irodájából utunk egyből abba a hangárba vezetett, ahol a veszprémi Mi-24-es munkálatai jelenleg is zajlanak. Itt tettük fel kérdéseinket a megvalósítást végző szakembereknek a kiállítandó helikopter további részleteiről.

Milyen konkrét munkafolyamatokat tartalmaz egy repülőeszköz kiállításra történő felkészítése?

A gép kiállításához a HIM-nek engedélyt kell adnia, az engedély birtokában kezdődik meg az előkészítési munkálat. Ekkor kerül meghatározásra, hogy földre, vagy talapzatra kerül majd kiállításra. Először is hatástalanítani kell szoros határidők mellett a kijelölt helyszínen, ennek szigorú előírásai vannak, a CFE szerződés szerinti részes államoknak betekintése van a hatástalanítás bármely folyamatába. A hatástalanítás a kiállítandó Mi-24-es esetében Szolnokon történt meg. Ezt a munkálatot légijármű szakemberei a szolnoki bázis katonáinak aktív közreműködésével együttesen hajtották végre.

A hatástalanítást követően minden további olyan berendezés kiépítésre került a helikopterből, ami ugyan nem hatástalanítás köteles, de felesleges, hogy a kiállítandó gépben maradjon. Így jutottunk el egy lényegében lecsupaszított helikopter sárkányszerkezethez. Ezt követően került átszállításra Kecskemétre, majd további előkészítő munkálatok vették kezdetüket: pontosításra került, hogy milyen módon kerül talapzatra, majd ezt követően a sérüléses javítók megkezdték a sárkányszerkezet sérüléseinek/roncsolódásainak javítását, de feladatuk volt például a rádióantennák helyeinek elfedése is. Mivel hajtómű a kiállított gépben nem lesz, így a PZU-t (a hajtómű előtt elhelyezkedő porkiválasztó berendezés) és a hajtóműből kiömlő égéstermék elvezetőket (gázelvezetőket) is rögzíteni kellett. Mivel AI-9-es segédhajtómű sem lesz a kiállított gépben, így ennek a gázelvezető csövét is ki kellett alakítani. Mindeközben a kiszerelt kisebb részegységek festésre történő előkészítése, majd festése történt meg. Ennek eredményeként például a PZU-k, farokrotor lapátok, farokrotor agy, főrotor agy, áramszedő, vezérlőautomata és a függesztett nem irányított rakéta blokkok, illetve géppuska, már lefestésre került. A nagyobb részegységek festése, ilyen a gép sárkányszerkezete és forgószárnylapátok, külön festő hangárban történik majd.

Mit lehet tudni a helikopter festéséről, jelölésekről?

A festés ugyanúgy fog elkészülni, mint ahogy az anno a Pestvidéki Gépgyárban nagyjavításon átesett helikopterek esetén történt. Ott is alkatrészként lefestették a kisebb részegységeket, a fegyvereket beleértve az irányított rakéta sínjeit.

A kiállításra szánt gépek jól bevált receptje úgy foglalható össze röviden, hogy csiszolás, alapozás, két rétegben festés, majd vastagon lakkozás. Először ezt a tartós kiállításra szánt gépeken alkalmazott festési eljárást a kecskeméti 9606-os MiG-21-esen alkalmazták, ahol megfigyelhető, hogy szemben például a Zánkán kiállított MiG-21-essel, nem kezdődött meg az emelvényen álló gépnek az ún. kikrétásodása. A krétásodás egy érdekes jelenség, ugyanis jóllehet, ugyanolyan módszerek szerint történt a kiállított gépek festése, mint egykor a PG-ben nagyjavított gépeké, azonban mégis bekövetkezett a festés állagromlása. Ennek hátterében az áll, hogy mivel az aktív gépek levegőben is időt töltenek el, így a felületük a levegőben található porszemcsék, szennyeződések és maga a levegő áramlása által is fényesedik, addig ezzel szemben az egy helyben kiállított gépek festésének krétásodása 3-4 éven belül garantáltan elkezdődik. A krétásodást természetesen a napsütés idézi elő és először azon az oldalon jelenik meg, amelyiket a (déli) napsütés a legtöbbet éri.

A krétásodás tehát komoly kihívás, így elkerülésére került alkalmazásra a tartós kiállításra szánt festés először a már említett kecskeméti MiG-21-es esetében, de az azóta állított (és jövőben létesítendő) emlékműveknél is ezt az eljárást fogják alkalmazni.

A krétásodás jól megfigyelhető a LéJü "mini-reptárjában" kiállított 578-as Mi-24D helikopteren: a festés megfakult, illetve mint a kréta pora, úgy porlik le a festett felületről. Ez ellen csak több réteg lakkal lehet hatásosan védekezni

A felségjel és oldalszám is kétkomponenses festékkel kerül majd felfestésre, szemben a PG-ben alkalmazott nitro alapú festékkel, mivel az a tapasztalatok szerint kevésbé volt tartós.

A helikopter oldalszáma 005 lesz. A Mi-24-es egyik oldalán a Phoenix harcihelikopter század és a hozzákapcsolódó „Vörös Sárkány” üzembentartó század jelvényei kerülnek felfestésre, míg a másik oldalán a „Kerecsen” századjelvény és a hozzákapcsoló „Fekete bárány” üzembentartó századjelvény lesz látható. A helikopter kamuflázsa a hagyományos magyar színharmonizáció szerint történik majd, azaz "magyartarka" lesz. A színek felfestésének sorrendje teljes egészében meg fog egyezni a PG-ben alkalmazott sorrenddel: először zölddel teljesen lefestésre kerül a géptest, utána barnával kerülnek készrefújásra a foltok, amiket ismételten zöld (foltok határvonalait pontosító) fújás (javítás) követ. A sorrend azért fontos, mert a barna jobban „porol”, mint a zöld szín. Legutoljára a helikopter alsó felületeit takaró égszínkék szín kerül fel a klasszikus „hullámzó” festéssel. Érdekesség, hogy a fújási folyamat mindösszesen 4-5 órát vesz csak igénybe, azaz ennyi idő alatt készül egy komplett Mi-24-es festése alul-felül. Igaz, ez még nélkülözi a felségjelek, feliratok, egyéb kiegészítő jelzések felfestését.

A javítások és pótlások nagyságrendileg 95%-os készültségi fokban vannak

img_1548.jpgMivel például a páncéllemezek erősen korrodálódtak az évek során, így itt külön alapos alapozásra lesz szükség festés előtt

Egészen pontosan milyen stádiumban van a veszprémi Mi-24-es?

Jelenleg csiszolásra előkészített állapotban van, így várja az alapozó festést, majd a készre festést. Azonban az alapozó festés addig nem történik meg, amíg a kiállításhoz szükséges minden külső és belső módosításra nem kerül sor. Utóbbiba tartozik a gép tervezett belső ledes világításának kialakítása, illetve a szükséges megerősítések kialakítása. Az alapozás, majd a végleges festés azért nem történik meg, ugyanis amennyiben az előbbi munkálatok miatt még a sárkányszerkezet módosítására, például apróbb lemezelésre van szükség, akkor az érintheti a festést, ezen keresztül az összképet befolyásolhatja.

A sárkányszerkezet csiszolása alapvetően géppel történik, de a sűrűn szegecselt rész kézzel. Nagyságrendileg egy hét a festésre való felkészítés és egy hét maga a festés és feliratozás.

A helikopter előkészítése során madár és rovar elleni védelemre is fel kell készíteni a gépet, így különböző hálókat és fedéseket kell alkalmazni, ezek nagyrésze már elkészült.

img_1537.jpgHajtóműgázok kiömlőnyílását is utólagosan kellett reprodukálni. A hálóval fedett részt  pedig a madárvédelem miatt kellett kialakítani.

A kiállított gép esetében el kell érni, illetve minimalizálni kell azt, hogy a kiállított gépen idővel javításokat kelljen végezni, így előrelátóan és üzembiztosan kell például a világítási rendszereket kiépíteni.

Jelenleg tehát a MH LéJü minden soronkövetkező műveletet elvégzett, most a külsős (statikus-világítástechnika) szakemberekre várnak.

Milyen további feladatok várnak a MH Légijármű Javítóüzemre miután a gép festése is elkészült?

A MH Légijármű Javítóüzem feladata a gép kiállításra történő előkészítése után a gép talpazaton valóelhelyezése is. Ezt úgy kell érteni, hogy az üzem szakemberei készítik elő emelésre a gépet, majd illesztik helyére, azonban magát az emelést civil vállalkozók végzik. Természetesen a MH LéJü feladata a helikopter Kecskemétről történő elszállítása az állítási körzet közelébe, mely a tervezettek szerint az egykori szentkirályszabadjai repülőtér egyik hangára lenne.

Alapvetően egy helikopter felállítása hosszabb feladat, mivel ott a forgószárny fellapátolása önmagában időigényes: nemcsak pontosan „fellapátolni” kell a helikoptert, hanem mindezeket még „viharbiztosan” nyűgözni (kikötni) is.

Maga az emelvényre állítási feladat a záró mozzanata egy kiállítási tárgyú munkának, azonban ez egyben a legbonyolultabb művelete is: eddig mindhárom állítás (Kecskemét-Szolnok-Pápa) adódtak előre nem látott problémák, melyeket ott helyben kell megoldani, így minden egyes gépállítás nagy kihívás, és egyben izgalmas feladat, adott esetben magasszintű improvizációs készséget igényel. Jellemzően a kisebb-nagyobb problémák akkor keletkeznek, amikor a repülőgépet az állványra helyezik, ugyanis ilyenkor találkoznak a tervek a valósággal, azaz megmutatkozik, hogy mennyire volt pontos az előzetes számítás. Természetesen, amire lehet arra előzetesen felkészülnek: például bizonyos ráhagyásokkal (holtjátékkal) tervezik meg az illesztéseket, hogy fent a magasban ne pár mm-en múljon egy sikeres talapzatra helyezés.

Ekként összefoglalóan megállapítható, hogy jóllehet, a MH Légijármű Javítóüzem tevékenysége sokszor egy turisztikailag is látványos emlékmű kiállítását eredményezi, azonban a kiállításra történő felkészítés egyben komoly gyakorlati készségek alkalmazását követeli meg az állománytól, emellett értékes tapasztalati tudás megszerzését is biztosítja. A megszerzett tapasztalatok viszont már beépíthetőek a mindennapi működés folyamataiba is.

  img_1566.jpgA főreduktor...

img_1553_1.jpg...és a forgószárnylapátok türelmesen várják helyükre kerülésüket.

 

A szerkesztők ezúton is köszönik a lehetőséget az MH Légijármű Javítóüzemnek, hogy lehetővé tette látogatásunkat! 

 

-------------------------------

A kiállításra szánt helikopter előzményeiről és magáról a Mi-24-esről az alábbiakban lehet olvasni:

A veszprémi Mi-24-es emlékmű állításának részletei - Interjú Kaptur József alezredessel (2018.05.03.)

A veszprémi Mi-24-es emlékmű állításának részletei II. - Újabb részletek (2018.10.26.)

A bejegyzés trackback címe:

https://harcihelikopter.blog.hu/api/trackback/id/tr914477612

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása