gyszer rajta van, egyszer nincs. Van is haszna, nincs is haszna. Szépen is néz ki, de lóerő veszteséggel is jár. Nem minden változatra szerelhető fel, mégis látható minden Mi-24-esen.

Röviden így jellemezhetjük az EVU (oroszul: Ekranno Vihlopnoje Usztrojsztvo, jelentése: kiömlőárnyékoló rendszer) magyarországi használatát. De még mielőtt a hazai alkalmazás rejtelmeibe elvesznénk, ismerjük is meg kicsit részletesebben ezt az afganisztáni tapasztalatok által megszületett passzív védekezési eszközt. (Passzív, mert nem lő ki, nem bocsát ki semmiféle piropatront, hőt stb., mint például az ASZO-2V kazetta, mely LO-56-os, magas hőfokon égő ún. „infracsapdát” lő ki.)

A hazánkban rendszeresített EVU

A hazánkban nem rendszeresített EVU

Visszatérve tehát az EVU-ra, angol elnevezését használva Screen-Exhaust Unit-ra, pontosabban a működési elvére, megállapítható, hogy egy nagyon egyszerű, de nagyszerű szerkezettel van dolgunk. Az EVU rövid meghatározása a következőképpen nézhet ki: Föld-levegő hőkereső rakéták elleni védelemre szolgáló passzív berendezés. Működési elve, és előnyei pedig a követezőekben foglalhatóak össze: Elsődleges célja a helikopter legfőbb hőforrásának, a hajtómű kiömlők gázainak álcázása, elrejtése a hőkereső (infrafejes) rakéták elől. Az EVU menetszéllel keveri a forró gázokat (erre szolgál a menetiránnyal merőleges, 7db bordával ellátott függőleges felület), megváltoztatja a gázok kiáramlási irányait, melyek így a forgó rotorlapátokra (rotorszélre) áramlanak, mely ezt szétteríti, és egyben le is hűti. Összességében tehát a berendezés leárnyékolja a forró kiömlő környékét, így nyújtva kisebb hőfelületet a támadó rakétáknak.

 EVU nélküli felszállás infraképe

EVU nélküli repülés infraképe

EVU-val felszerelt Mi-24-es infraképe

 A kiáramló közel 900 fokos forró levegő lehűtése az EVU számára nagy feladott jelent. Bár tény, hogy csak ez az egy dolog – no meg a külső sérülések – képesek a berendezés megrongálásra, hiszen a készülék más például elkopó mechanikus résszel nem rendelkezik. A 3-5 mm-es üvegszál erősítésű műgyantából (textolitból) kialakított, külső hornyok-bordák által merevített, belül fóliaszerű hővisszaverő fémcsíkokkal ellátott szerkezet meghibásodási lehetősége elég csekély. A felül kiáramló gázok leginkább a rotorlapátok 5-6 szektorának alsó felületét kezdhetik ki hosszú idejű alkalmazás esetén. Ez jelenti az egyedüli káros hatását a helikopterre a következőkben taglalt teljesítménymutatók mellett.

EVU részletek 1.

EVU részletek 2.

Jól látható a 335-ös Mi-24P-n a kiömlő körüli fehér szigetelő teflongyűrű, és a két darab füles (rögzítő) csomópont

Az EVU előröl. A szerkezet fő tartóegysége a két darab füles csomópont, mely alulról támasztja meg a 66 kilogrammos berendezést

Az EVU hátulról. Jól látható a két felső rögzítési rúd

Az EVU-val felszerelt helikopter szemből

 Az előnyök mellett persze létezik az EVU-nak számos hátránya is. Ezek közé sorolható a minimum 5-6%-os hajtómű teljesítmény csökkenés, mely a valóságban olyan 400-500LE körüli teljesítménymínuszt is jelenthet hajtóművenként. Mindemellett megnövekedik az EVU-val felszerelt gép üzemanyag fogyasztása is. Nem feltétlenül magától a berendezéstől magától, hanem például attól, hogy nagyobb fordulatszámon kell járatni a hajtóműveket az EVU nélküli teljesítmény elérésének céljából. Ha a teljesítménycsökkentő berendezéseknél tartunk érdemes megemlíteni a PZU nevezetű (oroszul: Pile Zashitnoje Usztrojsztvo, azaz porszűrő) rendszert, melyet csak „kupacs” és „gomba” vagy néhol „mell/mellek”–ként szoktak emlegetni. Ugyanis ezt a rendszert elvileg a káros por hajtóműbe való bekerülésének elhárítása miatt fejlesztették ki, ennek ellenére a pilóták szerint erre kevésbé, madarak hajtóműből történő kiszűrésére annál inkább alkalmas… Egyébiránt a PZU is 5-6% járul hozzá a folyamatos teljesítmény csökkenéshez.

A PZU egy kicsit szokatlanul elhelyezve :-)

További hátránya az EVU-nak még az, hogy jelentős légellenállást is kifejt a helikopter oldalára szerelt áramvonalazott „doboz”. Itt a teljesítményveszteség (1-2%) mellett, a maximális sebesség csökkenése is kimutatható jellemző. A kiömlőárnyékoló rendszer ezen túlmenően a szerelők dolgát is megnehezíti, hiszen a reduktorburkoló lemezek nyitása csak korlátozottan lehetséges.

Az Ekranno Vihlopnoje Usztrojsztvo felépítése

 Összességében azért mindenféleképpen előnyös szerkezetről beszélünk, mit mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy az afganisztáni intervenció alkalmával a „fülesnek” nevezett (a rendszerrel felszerelt) helikopterek jelesre vizsgáztak – jó pár gépet és gépszemélyzetet megmentve.

Az EVU egyébiránt a Mil helikopterek hőkövető rakéták ellen kidolgozott hármas védelmi rendszerének fontos része. A másik két védelmi eszköz, a már említett ASZO-2V kazetta, és a SZOEP-V1A (oroszul: „Sztancija Optiko-Elektronnih Pomeh”), a sokszor csak elektrooptikai „diszkólámpának” nevezett, amúgy az infrafejes, hőkövető rakéták összezavarására kifejlesztett eszköz. (A SZOEP-V1A „Lipa” becenevű eszköznek megfelelő, de korszerűbb, úgy szint elektrooptikai elven működő eszköz, a hazánkban is rendszerbe állított L-166V-11E kódjelű, „Iszpanka” becenevű eszköz). A három védelmi berendezés összes súlya nem sok (EVU 66kg, ASZO betöltve 50kg, Lipa/Iszpanka 25kg), de a védelemre kifejtett hatása léptékrendekkel nagyobb - az afganisztáni tapasztalatok szerint 75-80%-os védettséget nyújtott a helikoptereknek a három eszköz egységes alkalmazása a vállról indítható (pl.: Stinger) rakéták ellen. A hatékonyságot illetően a harmadik eszköz, a Lipa/Iszpanka nyújtotta a leghatásosabb védelmet a hőkövető rakéták ellen – úgy szint az afganisztáni tapasztalatok szerint.

Az EVU és a L-166V-11E felszerelve az 580-as Mi-24D-re 2009. októberében

Szárnyak mögött, a törzs oldalára szerelt ASZO-2V konténer a 340-es Mi-24 széria jellemzője, így a magyar 340336-os gyártási számú Mi-24P-n is így látható az aktív védelmi berendezés

A korábbi gyártású Mi-24-eseken négy darab ASZO-2V konténer a farok alatt került felszíjazásra... 

...míg az újabb 500-as és 700-asokon már gyárilag be volt építve a rendszer.

Folytatjuk!

(Forrás: Szekeres Gábor, Dr.Kovács Géza DRRT Vezérigazgató, Urbán József DRRT Műszaki igazgató,

Képek: Szekeres Gábor, Jam-jam, hunavia.hu, internet.)

-----------------------------------------------------------------

A cikk az egykori www.harcihelikopter.hu oldalon jelent meg 2011-ben. A honlap azóta megszűnt, helyén más honlap működik! Így jelen blogoldal szerkesztői a www.harcihelikopter.hu és www.lhsn.hu weboldalakkal semmilyen kapcsolatban sem állnak, az ott megjelent tartalmak nem tükrözik jelen blogoldal szerkesztőinek véleményét, értékrendjét!