Bevezetésként

Blogunk csapata úgy szállt a fellegekbe egy Mi-17 fedélzetén, hogy mindeközben végig a földön maradt. Hogy lehetséges ez? Hát természetesen szimulátor segítségével!

Bejegyzésünkben az MH Kiss József 86. Helikopterdandár közép-európai régióban is egyedülállónak számító berendezéseit, a Mi-17-es szimulátorokat mutatjuk be a Tisztelt Olvasónak.

Hajózók gyakorolnak a Mi-17 FTD (Flight Training Device) szimulátorban

A repülő szimulátorokról dióhéjban

A repülőkiképzés egyik legfontosabb és leginkább költséghatékony eleme a szimulátorok alkalmazása, ugyanis a bonyolult légijárművek irányításának elsajátítása biztonságos környezetben, a földön történik, ahol bármikor újra lehet kezdeni az elrontott repülést. De a szimulátorok alkalmasak a harci alkalmazásra történő felkészítés időszakában is.

A hatékony repülési szimulátor olyan berendezés, mely képes modellezni a gyakorlati repülés elemeit bármely repülési környezetben: a légijármű hajtóművének indításától a leállításáig felölelő összes tevékenység elvégezhető rajta, mindeközben repülési elemeket lehet végrehajtani rajta. Továbbá tökéletesen alkalmas a vizuális repülési és műszerrepülési gyakorlatok végrehajtásához szükséges alapvető repülő-technikai és navigációs készségek elsajátítására. De szimulálható a légi irányítási kommunikáció a gépszemélyzetek és az irányító szolgálat között is.

Kiemelt szempont a költséghatékonyság is: használatával jelentős repülési üzemóra takarítható meg.

Milyen egy jó szimulátor? Legfontosabb ismérve, hogy teljes mértékben képesnek kell lennie szimulálni a képzésbe bevont légijármű típus (esetünkben ez a Mi-17 helikopter) aerodinamikai jellemzőit. Szükséges jellemzője az olyan párhuzamosított oktató és növendék munkahely is, mely lehetőséget biztosít az oktató számára, hogy a repülés folyamán beavatkozzon a repülési paraméterekbe, a repülés meteorológiai helyzetének repülés előtti és közbeni módosítására, légi meghibásodás imitálására a repülés teljes időszakában. Természetesen a jó szimulátor a repülés után a kiértékelést is biztosítani tudja.

A kabinnak teljes mértékben meg kell felelnie a Mi-17 helikopter kabin kialakításának a műszerezettség, a kormányszervek, az ülések, és a kilátás szempontjából. Természetesen a kapcsolók, és kezelőszervek működése meg kell, hogy egyezzen a valós funkcionális szerepükkel.

Kulcszerepet kap a szimulátor üzemeltetése során az oktatói munkaállomás is

A szolnoki Mi-8/Mi-17 szimulátorok története

Szolnokon, az MH Kiss József 86. Helikopterdandárnál ma is üzemelő Mi-17 szimulátorok elődjét, a KTV Mi-8 helikopter gyakorló állomást 1984-ben üzemelték be még szovjet mérnökök. A mai szemmel nézve már megmosolyogtató méretű és képességű gyakorló állomás – mivel ekkor még nem szimulátornak hívták – ma a RepTárban tekinthető meg. A jelentősége viszont a maga korában nem volt elhanyagolható: szemben a mai Mi-17-es szimulátorokkal a KTV Mi-8 teljes mozgású (angolul full motion) berendezés volt, azaz egy bonyolult hidraulikus rendszer az egész kabint mozgatta az adott repülési üzemmódnak megfelelően. A berendezés méretét jól jellemzi – aki nem látta élőben –, hogy a KTV Mi-8 számítógépe egy egész szobányi helyet foglalt el, emellett áramfelvétele is jelentős volt: 240 kWh/óra. A KTV Mi-8-as berendezést 2019-ben szállították át a RepTárba, helyére érkeztek meg a Mi-17-es szimulátorok. Ugyanis nem egy, hanem egyből kettő került a felújított épületbe. A szlovák gyártású szimulátorok az amerikai haderőtől kerültek hazánkba felajánlás keretében tartalék-alkatrészbázissal együtt. A szimulátorok beüzemelésére 2020-ban került sor, a kiképzés rajtuk 2021-től kezdődően vált lehetségessé.

A szimulátorok jellemző felhasználási területei közé tartozik a hajózok, fedélzeti technikusok képzése, átképzése és felkészültségük szinten tartása, emellett külföldi nemzetek hajózóinak képzése és szinten tartó gyakorlására is lehetőséget biztosít.

Érdekességként jegyezzük meg, hogy a Mi-17 szimulátoroknak nincs napi működési limitje, de maximális életciklus korlátja sem. Továbbá nincsen periodikus nagyjavítási kötelezettsége sem. Természetesen időszakosan karbantartást igényel, de üzemeltetése jóval költséghatékonyabb, mint a valódi orosz forgószárnyasoké.

MH Kiss József 86. Helikopterdandár szimulátorközpontja több szimulátorral is rendelkezik

A szolnoki Mi-17-es szimulátorok típusai, jellemzői

Szolnokon két Mi-17 szimulátor került beüzemelésre: az egyik a Mi-17 CPT (Cockpit Procedures Training), a másik a Mi-17 FTD (Flight Training Device) szimulátor.

Az alapvető különbség a két szimulátor között az, hogy a CPT berendezés alapvetően a fedélzeti technikus állomány kiképzésének eszköze, de a vizualizációs képességeinek köszönhetően lehetőséget nyújt a helikoptervezetők vizuális és műszerrepülő képzésére is.

A komplexebb FTD főként a helikoptervezetők repüléstechnikai és vészhelyzet kezelési képzését szolgálja, a valósan tapasztalható időjárási körülmény szimulációja mellett. Az FTD konkrétan egy Mi-8 helikopter első traktusa pilótafülkével, benne minden műszer az eredeti helikopterrel megegyező kialakítással rendelkezik, ezért ez a berendezés is alkalmas a fedélzeti technikusok képzésére. Az FTD féldóm kialakítású, amely nagylátószögű vizualizációt biztosít.

Mindkettő képes mind a nappali, mind az éjszakai repülési körülmények szimulációját, de képesek a kötelékrepülő képzést is biztosítani. NVG kompatibilisek, IFR (Instrument Flight Rules, magyarán műszeres repülési) eljárások gyakorlására is alkalmasak.

Fontos kiemelni, hogy a teljesen realisztikus Mi-17-es szimulátorokon nemcsak az orosz típusokat, hanem önmagában a helikopteres repülés alapvető sajátosságait is be lehet gyakorolni: például fel-le szállás, függés, iskolakör stb. 

Mi-17 FTD (Flight Training Device) szimulátor hátulról.

AZ FTD kezelői-oktatói pultja

Az FTD szimulátor "fedélzetén"

CPT szimulátor kabinja és az elé vetített horizont

CPT műszerfal

CPT hátulról a kezelői-oktatói pulttal

Mi-17 szimulátor egy tapasztalt hajózó szemével

A szimulátorról további érdekességeket Kovács Attila őrnagytól, a szállítóhelikopter zászlóalj rajparancsnokától tudtunk meg. Kovács őrnagy a Mi-8/Mi-17 típusokon közel 2500 repült órával rendelkezik, így véleményét, tapasztalatait mérvadónak tekinthetjük.

Kovács Attila őrnagy

A rajparancsnoktól megtudtuk, hogy amióta átadásra került, azóta folyamatos az igény a szimulátorra: nemcsak magyar, hanem külföldi pilótákat is képeznek rajta, például szerb és bolgár hajózókat. Mi-17-től eltérő típus esetében is használják, mert például a kormányszervek kitérését ezen is tökéletesen be lehet gyakorolni.

Kiképzett hajózók is járnak különleges esetek gyakorlására. Olyan szintű a szimulátor, hogy az ezen szerzett „repült órákkal” a jártasságot meg lehet újítani. Bár külön kell vezetni a szimulátoridőt, de egy évben maximum 2 valós repült órának vehető figyelembe.

Kifejezetten nagy szerepe van a szimulátoroknak abban is, hogy a jártasságokat fenn lehet tartani vele, ez például az NVG esetében fontos szempont. Viszont új képességet nem lehet szerezni, ezt a valóságban (valós repülés során) kell megszerezni.

Természetesen a mindenkit foglalkoztató kérdéseket is feltettük neki, hogy le lehet-e vele zuhanni? A válasz egyértelműen igen, sőt a sérüléseket is nézi a program. Ezeket a végén ki is lehet elemezni, azaz kiderül, hogy egy leszállás menyire sikerült „meredekre”.

Ugyancsak kérdésként merült fel, hogy alkalmas-e külső súly, csőrlés és fegyverhasználatra a szimulátor? Ezekre viszont nem alkalmazható.

A szimulátorról idézzük őrnagy urat szóról-szóra: „Minden műszer ugyanúgy mutat, mint a valóságban, ugyanúgy is kell ellenőrizni őket. Hogyha beülünk a szimulátorba, teljesen az az érzésünk van, mintha az igaziba ülnénk be. És úgy is viselkedik: a számítógépes szoftver a Mi-17-es repülési sajátosságait teljes mértékben és hűen szimulálja. Apró különbséget talán kormányerőcsökkentők esetében lehet felfedezni az igaziakhoz képest. És természetesen a projektorok által vetített kép sem olyan, mintha az ablakon tekintenék ki.”

"A számítógépes szoftver a Mi-17-es repülési sajátosságait teljes mértékben és hűen szimulálja" - mindezt a valódi gépen repülő hajózó tapasztalataira alapozhatjuk

Mi-17 szimulátor kezdők szemével

Blogunk csapata – természetesen oktatói felügyelettel – az FTD szimulátort is kipróbálhatta. A vibráló ülésekkel együtt működő valós vezérlésű rendszer valóban magával ragadó környezetet teremt: a hajtóművek hangos hanghatását leszámítva tényleg valódi repülési élményt ad. Például a lassulás közben (a változó áramlások miatt fellépő) rázást is szimulálja a helikopter: ilyenkor mintha szét akarna esni a fenekünk alatt a gép, olyan érzésünk van. De talán ami a legmegdöbbentőbb volt a számunkra, hogy bent ülve (repülve) a szimulátorban, olyan érzésünk volt, mintha a helikopter bedöntene, forogna, tolatna, emelkedne. Legalábbis az érzékszerveinkkel egyértelműen elhitette, hogy amikor bedönt, akkor mi is bedőlünk vele együtt, azaz mi is lekövettük testünkkel a mozgást, egyedül talán csak az tűnhetett volna fel, hogy a G erők nem hatnak ránk. De ezt csak akkor vettük észre, amikor kijöttünk belőle, majd megállapítottuk, hogy „Azta! Ez fixen áll a földön, meg sem mozdul, pedig nekünk bentről úgy tűnt, mintha a kabin is mozogna!”

Szóval tényleg rendkívül realisztikus és a grafika is elég jó ahhoz, hogy valóban élethű legyen. Emellett pedig elmondhattuk, hogy mi is vezettünk – igaz, csak egy két perc erejéig – Mi-17-es helikoptert…

Mi-17 szimulátorok jövője

Jóllehet a szimulátor egy az egyben egy Mi-17-es kabin, de nem csak kifejezetten a Mi-17-es típus szimulátoraként alkalmazható, mivel a repülési sajátosságai miatt alkalmas más, általános jellegű forgószárnyas sajátosság szimulálására is: ha valaki ezen a szimulátoron le tud szállni, fel tud szállni, akkor egy másik helikopter típusnál nagy meglepetés nem érheti. A navigáció gyakorlására is tökéletes, de ugyanúgy képes lehet szimulálni a havas, poros körülményeket, estét, felhőáttörést, bonyolult időt. Éppen ezért a Mi-17-es nyugdíjba vonulásával is fontos szerepe marad a hazai képzésben, szinten tartásban. Nem mellesleg az NKE képzésébe is be van építve a Mi-17 szimulátorral való repülés.

A szimulátorokra a következő generáció, azaz a H145 és H225 helikopterekre kerülő hajózók kiképzése során is nagy szerep hárul 

Megjegyzés és zárszó

Fontos megjegyezni, hogy jelen bejegyzésünk csak a Mi-17-es szimulátorokat mutatta be, de a bázison további szimulátorok is segítik a hajózók/fedélzeti lövészek/JTAC képzését. Utóbbiak az előretolt repülésirányító csoport (JTAC) szimulátorát használhatják, előbbiek pedig a helikopter személyzetek harcászati kiképző (HCTT) szimulátorát, ahol például VR-szemüveg viselésével szállítóhelikopter ajtólövészetének gyakorlására is van lehetőség.

Köszönjük a lehetőséget az MH Kiss József 86. Helikopterdandárnak és a Honvéd Vezérkar Kommunikációs Főnökségnek , hogy lehetővé tették számunkra az interjú elkészítését, a szimulátor központ és a kiképzési repülés megtekintését.

-------------------------------

Fotó: Thurzó Péter

Szöveg: Horváth Bence