Bevezetésként
Az ejtőernyősök világa mindig is egy érdekes színfoltja volt a magyar katonai helikopteres repülésnek, hiszen talán a Mi-1-es helikoptert leszámítva, minden rendszeresített helikoptertípusból hajtottak végre ejtőernyős ugrásokat. De használták szállítóeszközükként a Mi-24-es harcihelikoptert, a Mi-17P rádióelektronikai zavaró helikoptert és még a Mi-9-es légi harcálláspontot is. Talán a Mi-8P/Psz helikopterekből nem ugrottak (dokumentáltan) sohasem. Legutóbb a frissen rendszeresített H-145M helikoptert is felavatták, így immáron ez a típus sem maradt ki. A kiképzési ejtőernyős lehet például ejtőernyő próbaugrása, eleve (rendeltetésük szerint is) ejtőernyős (például különleges egységek katonáinak) kiképzési ugrása, lehet versenyen történő ugrás (amiben amúgy hazánk az élen jár) és lehet ez jövőbeli hajózó, de most még csak hajózó növendékek kiképzési jellegű ugrása is.
Ami a legtöbben közös, hogy mindet főként helikopterből, ezen belül is a „jó öreg” Mi-8/17 típusokból hajtják végre, és itt ér össze a blogunk témája az ejtőernyősökkel, illetve egyúttal az NKE pilótanövendékeivel is.
Őszinték leszünk: nekünk is egy kicsikét szürke folt volt a hazai ejtőernyőzés mindennapjainak menetrendje, avagy hogyan is készülnek fel egy ejtőernyős ugrásra, miért is van erre szükség, miként hajtják végre és ebben milyen szerepet játszik a helikopter maga. Így hát ismételten a diktafonunkhoz és a fényképezőgépünkhöz nyúltunk, hogy kifaggassuk mindezekről magukat az ugrásokat végrehajtó/koordináló szakembereket és mindeközben meg is örökítsük őket.
Lássuk hát az ejtőernyősök különös világát testközelből, így fogadják sok szeretettel riportunkat egy augusztusi napról még 2020-ból!
Bepillantás a kulisszák mögé: avagy milyen egy ejtőernyős ugrásra való felkészülés.
Első interjúalanyunk Szabó Norbert, hadnagy, SEKICS beosztott tiszt volt (SEKICS: Speciális Ejtőernyős Kiképző Csoport)
Ez az első ilyen ejtőernyős alapképzésünk, amikor a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről úgy érkeznek ide a hallgatók, hogy az állami állami-légijárművezető szakon kezdik meg az ejtőernyős alapképzésüket. Mivel ez egy egyetemi képzésnek a része, ezért az elméleti résznek az első felét egy egyetemi oktató, Dr. Forray László alezredes úr tartotta meg, aki ejtőernyős oktató és elsőosztályú aranykoszorús ejtőernyős oktató volt. Ő leoktatta nekik az ejtőernyős elméletet, szabályosan végig követve a tematikát. Belement mind a vészhelyzetekbe, mind a repülőgép és légijármű anyagismeretekbe. Gyakorlatilag az egész ejtőernyős tananyagot átölelve leoktatta nekik, ezután érkeztek az MH 86. SZHB-hoz a hallgatók, a honvéd tisztjelöltek.
Ezen a héten a mi ejtőernyős oktatóink, beugró oktatóink kezdték meg a továbbképzésüket arra alapozva, amit megkaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. Gyakorlatilag ugyanúgy felelevenítették a már megtanult ismereteket, és hozzátették a még szükséges dolgokat, amik kellenek ahhoz, hogy balesetmentesen, sikeresen végre lehessen hajtani ezt az ejtőernyős képzést. Nagyon fontos az ejtőernyős alapkiképzés a pilóta jelöltek esetében, mert csak így tudják megkezdeni a repüléseket, és erre most van idő az időjárás és a repülőeszköz függvényében. A Magyar Honvédségben az a szabály, hogy az első ejtőernyős ugrás alkalmával első nap csak egyet lehet ugrani, lehet, hogy a hallgató már civilben ugrott egyéb okokból vagy rendelkezik másik ejtőernyős képesítéssel, de honvédség keretein belül első nap csak egyet ugorhat, a többi napon a további hatot, éjszakában pedig négyet. Nekik az oktatási / kiképzési programban vannak olyan aspektusok, melyeket az egyetemen nem tudnak végrehajtani, pl. leoldózár gyakorlása és ebből a vizsga teljesítése, vészhelyzeti eljárásokkal tarkítva.
A földi felkészítés még tartalmaz szivacsgödörbe való ugrást a helyes gépelhagyás begyakorlása miatt. Hármas ugróállványról történő leugrást valamint ejtő szerkezet (bitó) történő leeresztést a földetérés begyakorlására. Rendelkezésre áll még egy helikopter makett is az ejtőernyős kiképző kertben a repülőeszközön történő cselekvések bemutatására/elsajátítására.
Fizikai felméréssel kezdődik a képzés, nevezhetjük állóképességi felmérésnek is. Ennek célja, hogy az ejtőernyős oktatók tudják, hogy milyen szinten vannak a jelöltek, mennyire lehet őket terhelni. Meglepő, de nagyon korán előjön, ha valaki nem tud koncentrálni, vagy nyomás alatt már lassabban vagy akadozva hajtja végre ezeket a feladatokat. Előfordulhat, hogy a vészhelyzetek elhárításánál is ez tükröződni fog. Ez nem probléma, nem kizáró ok, viszont egy nagyon jó visszajelzés a kiképzőknek, hogy kik azok a jelöltek, akikre nagyobb figyelmet kell fordítani. Nagyon jó visszajelzés arra is, hogy hogyan fogják a jelöltek ezeket az ernyőket kezelni. Az ejtőernyő rendszernek van egy 19 kg-os súlya a (főernyő és a tartalékernyő összesen). Ezt fel kell venni, állni kell benne meghúzott hevederekkel, mely teljesen kívül esik a komfortzónán, mert nyom, húz, szorít a leglehetetlenebb helyeken és ezt el kell tudni viselni.
Nagyon fontos, hogy a jelöltek megfelelő fegyelmezettséggel álljanak hozzá a dolgokhoz, ami jelen esetben teljes mértékben meg is valósul. Az ernyőkkel el kell menni a helikopterig, ahol végig kell ülni a kiugrási pontig az utazást. Ezalatt lehet, hogy meleg van a helikopterben, vagy egyéb stressz éri a katonákat. Emiatt fel kell készíteni őket, hogy a tervezett ugrás nem egy tanteremben fog megvalósulni, hanem kint a terepen. Mindig készen kell állniuk, hogy ha valami történik, akkor azt meg tudják ott helyben oldani késlekedés nélkül.
Visszaugorva kicsit a vészhelyzetekhez. Nem csak ejtőernyővel történő ereszkedés közben kialakuló vészhelyzetekről lehet szó, hanem akár a felszállástól a kiugrásig bármiféle helyzet kialakulhat. Gépelhagyás, vészugrás, kényszerleszállás. Nagyon részletesen ki van dolgozva erre is a tematika, és minden be van tanítva, mutatva és gyakoroltatva a jelöltekkel, hogy hogyan lehet ezen helyzetekből a legszerencsésebb módon kijönni.
Ejtőernyő alapismeretbe beletartozik az ernyő anyagának ismerete, amely intén a tananyag része és nagyon fontos szerepet játszik a képzés alatt. Mivel ezt az ernyőt a jelöltek nem hajtogatják, ezért lerövidült az ejtőernyős képzésnek az ideje. Közvetlen kapcsolatba kerülnek az ernyővel és bátran ki lehet jelenteni, hogy nem félnek tőle. Ha a jelöltek megismerik az ejtőernyőt részletesebben, akár anyagában, akár nyílási folyamatában, akkor sokkal másképpen viszonyulnak majd hozzá. Az ittlétük alatt a hajtógató asztalra kihúzott ernyőn mutatják meg milyen egységekből, alkatrészekből áll.
Amikor a jelölt kiugrik a repülőeszközből, egyedül lesz a levegőben, egyedül kell megoldani a dolgokat. Mindenképp készség szintre kell ezt begyakorolni, hogy a szél irányának, sebességének megfelelően hogyan kell a földet érést kidolgozni, hogyan kell a levegőben tevékenykedni, vagy esetleges másik ejtőernyőssel történő találkozás esetén mi az eljárás. Ezek mind le vannak írva, és azért jó, ha mindenki egyet tud, mert sokkal simábban fognak ezek a dolgok működni élesben.
A pilóta jelöltek tematikájában nincs felszereléses ugrás. Egy alakulat ejtőernyős katonáinak bővített alapképzését úgy fejezzük be, hogy képesek legyenek akár éjszaka, bonyolult terepre fegyverrel, felszereléssel kis területre, csoportkötelékben földet érni. Jelölteknek csak egyszerű terepre, felszerelés nélküli ugrásfeladat van meghatározva, majd egy tandemugrás kerül végrehajtásra, ahol tudják imitálni a kézi nyitást.
Szükséges számukra még a kabin trenázs, mely keretein belül meg kell ismerkedniük a repülőeszközzel, hogy hogyan fog későbbiekben a képzésük lefolytatódni, milyen új ernyőkkel fognak még találkozni. Az ejtőernyős képzést követően tervezetten több ugrásuk már nem lesz, viszont annál több ejtőernyő fog a hátukra kerülni, a Zlin oktató gép esetében RGV (repülőgépvezető) mentőernyő lesz, mely már a képzés alatt bemutatásra került nekik, ahol megismerték annak nyitását, paramétereit, nyilási folyamatát, irányitását valamint a benne elhelyezett nyitóműszer működését is.
Fontos, hogy kutató-mentő alapismeretekkel bővítsék tudásukat. Erre a kutató-mentő szolgálatból szakszemélyzet került bevonásra.
Egészségügyi ismeretek meghallgatása szintén a tematika része, majd tűzvédelem, munkavédelem, repülőtér rend, ejtőernyős munkaterület berendezése, meteorológiai ismeretek következnek.
A jelöltek megérkezését követően hogyan történt az elméleti / gyakorlati képzésük napról-napra?
Megérkezésüket követően egy hivatalos köszöntő következett, majd a dokumentációk megismerését, okmányok ellenőrzését követően el is indult a képzésük. A SEKICS-ből 2 fő ejtőernyős oktató került kijelölésre a képzésükbe. Ők nem hagyományos munkarendben dolgoznak, hanem adott esetben reggeltől estig tartják a foglalkozásokat. A hét zárásaként a már korábban NKE által leoktatott és helyben kapott elméleti anyagokból tettek sikeres elméleti és gyakorlati vizsgát.
Földet érési technikák, helyes kiugrás, vészhelyzeti eljárások. Ezek is begyakorlásra kerülnek?
Ezeket a technikákat hoztuk a régi rendszerből, másik részét átvettük olyan országoktól, akik ezeket az ejtőernyőket is használják hasonló körülmények között. Mind a Nemzeti Közszolgálati Egyetem mind a SEKICS állománya egyfajta technikát gyakoroltat be, erre vannak az ugróállványok, kiképzési segédeszközök. Kéztartások, egymás közötti távtartások gyakorlása. Komplett folyamaton mennek végig a helikopterbe történő beüléssel kezdve a földi megérkezést követő ernyő összeszedéséig. A képzések folyamán kérdések merülnek fel, melyeket az oktatók készséggel megválaszolnak, ezzel teremtenek egy interakciós közeget.
A gyakorlati képzés alatt például a leoldózár használatának gyakorlásánál a felelős oktatók vészhelyzeteket is imitálnak, melyet a jelöltnek fel kell ismernie a problémát és megoldást kell találni rá. A hallgatónak a folyamatos gyakorlást követően már készségszinten kell menni a vészhelyzetek elhárításának.
Hogy kell elképzelni a mára tervezett, bekötött ugrás folyamatát?
Repülőtérre történő kiérkezést követően lepakolják a teherautóról a felszerelésüket, az ejtőernyőket és minden olyan eszközt, ami szükséges egy ejtőernyős üzemhez. Az ugrásvezető koordinálja az egész eseményt, irányítja a földi csapatot és folyamatosan kapcsolatban van a helikopter vezetőjével. Kiemelkedő rész az ugrás előtti eligazitás, amit az ugrásvezető tart. Részleteiben ismerteti az ejtőernyős üzem menetrendjét, kijelöli a gépcsoportokat és meghatározza a végrehajtandó feladatokat. A bemelegítés és eligazítás után a jelöltek felveszik az ejtőernyőt, melyet a felszerelő parancsnok leellenőriz. Ezután a piros zászló vonalában várják a helikopter / repülőeszköz megérkezését, és az ugrásvezető parancsát, hogy lehet menni a helikopterhez. A repülőeszköz helyes megközelítését követően beszállnak a gépbe, majd megfelelő magasságon az ugrató parancsnok beköti az ugrókat a bekötő kötél segítségével. Amint a helikopter eléri a dobási magasságot, az ugratóparancsnok irányba fordíttatja a helikoptert, majd a megfelelő időben felszólítja a jelölteket, utolsó ellenőrzés a bekötő kötelükre, és ezután egyesével, kivárásokkal elhagyják a repülőeszközt. Az ugratóparancsnok minden egyes alkalommal nézi a nyílási folyamatokat. Amikor egy körben lévő összes ejtőernyős elhagyta a fedélzetet, akkor a parancsnok jelez a pilótának, hogy mehet a következő bejövetel ugratáshoz.
És mit lehet tudni a tandemugrásról?
A tandemugrás merőben eltér a bekötött ugrástól. Tandempilóta egy utasheveder segítségével magához csatolja a jelöltet és jóval nagyobb magasságból, legalább 2500 méterről történik az ugrás végrehajtása. A kiugrást követően nem nyílik rögtön az ejtőernyő, az ugróknak meg kell érezniük a szabadesés érzését. A jelöltnek tudnia kell nyitni az ejtőernyőt vagy legalább imitálni a felcsatolt kioldó segítségével. A tandempilóta felügyelete mellett átadásra kerül az irányítás a hallgatónak. Természetesen a földetérés előtt a tandempilóta kézbe veszi az irányítást.
A sikeres földet érést követően az ernyők tárzsákban kerülnek elhelyezésre, majd teherautó segítségével visszaviszik a bázisra, a SEKICS épület hajtogató részébe, ahol azonnal megkezdik az ernyők visszahajtogatását.
Az üzem végén még egy eligazítás az ugrásvezető részéről, ahol jelenteni kell az esetleges sérüléseket valamint tisztázásra kerül a nap további folytatása. A hallgatók ezután megkezdik a pihenést az élménybeszámolók mellett.
A Szolnoki alakulat milyen szerepet tölt be mind a haza mind a nemzetközi életben, milyen eredményeket értetek el a 2020-as évben és mi a terv 2021-ben?
A SEKICS felel a Magyar Honvédségben folyó ejtőernyős képzésért, az itt szolgáló oktatók vezénylik le ezeket a tanfolyamokat. Ez lehet ejtőernyős alapképzés, hajózó jelöltek képzése, tandem pilóta képzés, légcellás képzés, szakszolgálati tanfolyam
A Külföldi ejtőernyős életben is részt vesz az alakulat, pl. ejtőernyős iskolák nemzetközi versenyén, melyet tavaly Spanyolországban szerveztek meg, idei Franciaországban lett volna, de a járványra való tekintettel nem lett megtartva. A Magyar Honvédség ejtőernyős válogatottjának magját a MH 86. Szolnok Helikopter Bázis adja. Az idei évre tervezett versenyek és edzőtáborok döntő többségét már megtartották
10.000.-ik ejtőernyős ugrást 2019-ben az alábbi ejtőernyősök érték el:
- Varga Tamás zászlós
- Hirschler Gábor zászlós
- Asztalos István ömt. zászlós
Mit tudunk a mai nap forgatókönyvéről?
Mai nap belecsöppentünk a felkészítésük utolsó fázisába, a vizsgába. Megtörtént az elméleti, az írásbeli és a leoldózár vizsga. Ezt követő az anyagfelvétel, rendezés, ahol a jelöltek felveszik az ejtőernyőt, majd ezeket összekészletezik egy helyre és az előzetes eligazításon pontosításra kerülnek az időpontok. Csapat egyben kimegy a Szolnok-Szandaszőlős repülőtérre. Szakszolgálati személyek kiviszik a szükséges anyagokat és berendezik a légcellás ernyők hajtogató területét. Az ugrás előtt közvetlenül van egy eligazítás és ezután kezdődnek meg az ugrások.
Egy pillanatra még visszakanyarodva az előkészületekhez: mi az az ejtőernyő javító műhely, és mi a szerepe?
Első részben szó volt a légcellás tartalékernyők hajtogatásáról. Az ernyők bizonyos időközönként áthajtogatásra kell, hogy kerüljenek. A tartalékernyő, ha aktiválásra kerül, előtte statikus vizsgálaton kell átesnie: kupola, zsinórzat, tokhevederzet... azaz a vizsgálat érint mindent. Majd zárásként behajtogatásra kerül. Az időszakos hajtogatás során szintén van statikus vizsgálat.
Az ejtőernyő javító műhelyben jelenleg 4 embernek van jogosultsága, hogy a javításokat elvégezze. 3 fő a szolnoki helikopter bázison, 1 fő pedig a kecskeméti repülőbázison lát el szolgálatot.
Mindent meg tudnak javítani ami a csapatjavítás szintjébe még belefér. Megváltozott repülési tulajdonságok esetén akár zsinórcserét is végre tudnak hajtani.
Egy tartalék ejtőernyő hajtogatási ideje amúgy sok mindentől függ. Maga a hajtogatás nem vesz sok időt igénybe. Előtte a statikus vizsgálat és utána a dokumentálás már annál inkább.
Viselője büszke mindkettőre!
Végül ismerkedjünk meg Szabó Norbert hadnagy ejtőernyős életútjával is!
2007-ben honvédként vonultam be katonának, rögtön a debreceni MH 24. Bornemissza Gergely Felderítő Zászlóaljhoz kerültem, ahol kezdetben fél évet töltöttem el csapat felderítőként, majd Mélységi Felderítő Századtól jött az információ, hogy lehet jelentkezni ejtőernyősnek. Azonnal jelentkeztem rá. Pár héttel később az ejtőernyős alapkiképzésünk Szolnokon már el is kezdődött. Igy indult nálam az ejtőernyőzés. Egy időben csináltam meg az ejtőernyős-búvár orvosit, de a búvárkodás nem vonzott. Ebben a beosztásban töltöttem el több mint 10 évet, voltam külszolgálaton, kétszer Afganisztánban, egyszer Koszovóban, egyszer sikerült kijutnom Amerikába Combat Medic tanfolyamra. Elvégeztem az Altiszti Akadémia altiszti tanfolyamát és csoportparancsnok helyettes lettem. Majd jött a lehetőség, hogy Szolnokon tudom tovább fejleszteni magamat ejtőernyőzés tekintetében. Feleségemmel a váltás mellett döntöttünk. 2018. augusztus 1.-én Szolnokon kezdtem, mint ejtőernyős altiszt, rá egy évre megkaptam az előléptetésemet és így lettem a SEKICS beosztott tisztje. Ejtőernyős ugrásokat szép számmal gyűjtögetem, ahogy időm és lehetőségem engedi. Jelenleg több, mint 500 ejtőernyős ugrásnál tartok. Ejtőernyő javító, ejtőernyő beugró oktató szakszolgálati vizsgával rendelkezem. SEKICS-nél jelenleg a csoportparancsnok helyettesítési feladatait látom el, ahol szervezzük, tervezzük az ejtőernyős kiképzéseket, a század napi életét, valamint próbálunk a jövőbe előre látni.
Nős vagyok, 1 pici gyermek édesapja.
S mikor ültél először helikopteren?
Egy vizi kiképzés alkalmával ültem először helikopteren, mely nagy löket volt, hogy megtaláljam helyemet.
Hogy vélekedsz ejtőernyős hivatásodról?
Saját magam által jó példával szolgálok, hogy a Magyar Honvédség keretein belül hogyan lehet ejtőernyőssé válni és milyen lehetőségeket nyújt a honvédség egy ejtőernyős katona számára.
Képgalériák, de előtte képek azokról, akik nélkül a mai nap nem valósulhatott volna meg…
Bereczki Zsolt, zászlós
MH 86. Szolnok Helikopterbázis Speciális Ejtőernyős Kiképző Csoport tagja
Ejtőernyős oktató, ejtőernyő beugró
Varga Tamás, zászlós
MH 86. Szolnok Helikopterbázis Speciális Ejtőernyős Kiképző Csoport tagja
Ejtőernyős oktató, ejtőernyő beugró, ejtőernyő javító és az ejtőernyős válogatott oszlopos tagja.
Lázár Tibor, őrnagy
MH 86. Szolnok Helikopter Bázis Repülőműveleti Főnökség ejtőernyős kiképzőrészlegének vezetője
Szabó Norbert, hadnagy
MH 86. Szolnok Helikopter Bázis Speciális Ejtőernyős Kiképző Csoport parancsnokhelyettese
Ejtőernyős oktató, ejtőernyő beugró, ejtőernyő javító
Képgaléria I. - Felkészülés az ugrásra a tanteremben és a csarnokban
Képgaléria II. - Elismerések, melyek vannak gazdagon...
Képgaléria III. - Irány Szandára és a sorakozó
Képgaléria IV. ugrás előtti utolsó előkészületek, és közben a helikopter is megérkezett
Képgaléria V. - Irány a gép és irány életük első ugrása!
Képgaléria VI. - A visszatért Mi-17-es pihenőn
Képgaléria VII. - Irány az újabb ugrás!
Képgaléria VIII. - Csoportképek és elismerések
Képgaléria IX. - Érkezik a gép a tandemugráshoz
Képgaléria X. - A tandemugrás képei
Zárszó: véleményünk a napról
Talán az egyik legjobb forgatási nap volt, amin eddig részt vehetett a blogunk. Lépésről-lépésre betekintést nyerhettünk az ejtőernyős alapkiképzés mind elméleti mind gyakorlati részébe. Egy nagyon lelkes csapattal forgathattunk akiken látszott, hogy a hivatásukat szenvedéllyel, teljes beleéléssel űzik minden órában, és minden percben.
És a szerző személyes véleménye:
Nem utolsó sorban történelmi pillanatnak tekinthető, amikor a Nemzeti Közszolgálati Egyetem pilóta jelölt hallgatói első alkalommal szálltak be a szállító helikopterbe, ahonnan később a tervezett ugrásukat végrehajtották. Indulásuk előtt a fiatal jelöltek arca mindent elárult, és így jutott eszembe édesapám arca is, aki a 80-as évek elején hasonlóan hajtott végre első ugrását helikopterből.
Zárszó:
„Sérülés, anyaghiány nem történt!”
(Ugrás után a standard lejelentkező szöveg az ugrásvezetőnél)
---------------------------------
Köszönetnyilvánítás
Akik a betekintésünket az ejtőernyősök életébe lehetővé tették és ezúton is hálásak vagyunk nekik ezért:
- MH 86. Szolnok Helikopter Bázis
- MH 86. Szolnok Helikopter Bázis SEKICS csapata, Szabó Norbert hadnagy
- Honvédelmi Minisztérium Kommunikációs Osztály
… és sokan mások, köszönet Nekik is!
------------------------------
Fotó és szöveg: Thurzó Péter
