Ismét egy mozgalmas kiképzési repülést tekinthettünk meg. Házigazdánk most az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis harcihelikopter zászlóalja volt.
Bevezetés
A múltkori alkalommal a szállítóhelikopter zászlóaljhoz látogattunk el: akkor egy aktív délutánból ugyancsak aktív éjszakába nyúló kiképzési repülésen vehettünk részt, ahol változatos, egymástól eltérő feladatok begyakorlását követhettük nyomon földről és a fedélzetről. A szállítóhelikopteres éjszakai repülésünket követően, amikor hazaindultunk többek között arról is eszmecserét folytattunk, hogy most, hogy láttuk a derék szállítóinkat nappal és éjjel is, vajon a harciaknál miként nézhet ki egy ilyen nappalból éjszakába nyúló kiképzési repülés. Mennyiben jelenthet mást az NVG képessége, miként élik meg ezt a pilóták. A gondolatot tett, követte és nemsokkal később ismét a szolnoki betonon voltunk, ahol immáron a Mi-24-esek kerültek kameráink célkeresztjébe…
Közbevetés
A most megjelenő bejegyzésünk egy korábbi, több részes, a harcihelikopterekkel foglalkozó sorozat első része lett volna. Azaz még mindig az, de a rendkívüli helyzetre való tekintettel a cikksorozatunk folytatása sajnos egyelőre félbeszakadt. Így nem vártunk tovább és közreadjuk ősszel készült bejegyzésünket sok-sok fotóval és videóval, hogy mégse maradjunk élmények nélkül.
Még egy megjegyzés: a koronavírus ellenére a katonai helikopteres és benne természetesen a harcihelikopteres repülés sem szűnt meg. A kiképzés ugyanúgy folyik, nyilvánvalóan a járványügyi helyzet a Magyar Honvédség alakulatait, köztük a 86. Szolnok Helikopterbázist is elérte és a 2020-as évre kitűzött terveiket részben átírta. Csakhogy másra ne gondoljunk: nagy valószínűség szerint a májusi családi nap is el fog maradni, de államalapításunk ünnepén talán már ismét gyönyörködhetünk szürke és magyartarka helikopterekben!
Visszatérve a szolnoki bázis betonjára…
…ahol az állóhelyen a Nap meleg sugarai csillantak meg a letakart és már kitakart szürke gépmadarakon. Azonban mint mindig, most sem a helikoptereknél kezdtük, hanem irány az eligazítás, de előtte még lehetőséget kaptunk, hogy személyesen a zászlóalj parancsnokának, Makai Sándor alezredes úrnak tehessünk fel pár kérdést a harcihelikopter zászlóalj mindennapjairól, kapcsolódva a mai napi feladatokhoz.
Folyamatos az új pilóták kiképzése?
Igen. A toborzás folyamatos, mely honvédségen belül és azon kívül is zajlik. Mindeközben aktívan folyik a másodhelikopter vezető képzés is. A fiatal pilóták 45 órás Zlin-es kiképzési repülés után kerültek a zászlóaljhoz, és a helikopteres alapképzésük most folyik Mi-24-es harci helikopteren. Velük nemrég kezdtük el a munkát, összesen 7-en vannak. 15-15 órás repülési időt kapnak, mely tartalmaz iskolakört, légtér repülést és függést, majd pedig a végén külső területen végrehajtott gyakorlatot és ezek alapján minősítjük majd őket. Eddig mindenkivel repültem és jó benyomásaim vannak csak.
Az idei év hadgyakorlatokban gazdag volt, ezeknek az eredményeit hogyan lehet mérni?
Az eredményeket leginkább saját magunkon tudjuk mérni. A mi fő profilunk a szárazföldi erők támogatása, ezen belül elsősorban a CAS (Close Air Support, azaz a Közvetlen Légi Támogatás). Szinte mindegyik gyakorlat erről szólt, melyeken ebben az évben részt vettünk. Azon gyakorlatok különösen hasznosak voltak, amikor teljesen idegen országban, ismeretlen terepen, nemzetközi környezetben hajthattuk végre feladatainkat. A JTAC (Joint Terminal Attack Controller, Előretolt Repülésirányító) és JFO (Joint Fires Observer, Összhaderőnemi Tűzmegfigyelők) különböző nemzetektől jöttek, ami nekünk ebből a szempontból nagyon hasznos volt: igazi nemzetközi környezetben próbálhattuk ki az itthon begyakoroltakat.
Harci képességek visszaállítása milyen fokozatban van?
Képességek visszaállításával nagyjából végeztünk, de feladat természetesen mindig van, hiszen a teljes spektrumot nemcsak helyreállítani, hanem folytonosan gyakorolni is kell. Képességek tekintetében sikerült előrelépnünk is. Az NVG-vel történő alkalmazás alapjait tettük le, ezen a területen is folyamatosan képezzük magunkat.
Jövőévi terveitek miként alakulnak?
Próbálunk minél több gyakorlaton részt venni, jártasságainkat tovább csiszolni.
Eligazítás
Az eligazítást Kiss István őrnagy úr tartotta. Mint mindig, most is az időjárás ismertetése volt az első pont, ahol megtudtuk akárcsak múltkor a szállítóknál, úgy most is szerencsés időjárást fogtunk ki: az időjárás repülésre tökéletesen alkalmas, nagyon enyhe széllel. Ami ugyancsak jó hír, hogy éjszaka is tiszta idő vár ránk, nagyon enyhe felhőzettel. A kijelölt tartalék repülőtéren, Kecskeméten is hasonló az időjárás. Ezután a kijelölt gépek ismertetése következett, kitérve a „szállítós kollégák” aznapra tervezett feladataira is, ugyanis a légtér nem teljesen a harciaké: aktívan fognak repülni a mi idősávunkban a Mi-17-esek is, például ejtőernyősöket dobnak, illetve ők is gyakorolnak éjszaka.
Zárásként pedig elhangzik, hogy „kérek mindenkit, hogy a le – felszállási, és repülési időket szigorúan tartsuk be, ne legyen csúszás. Melegváltásokat az állóhelyre tervezzük, kérem a repülési időbe ezt is számoljátok bele.”
A feladatát immáron minden hajózószemélyzet ismeri, aminek nemsokára mi is fül, szem és orrtanúi leettünk.
Az eligazítást Kiss István őrnagy tartotta…
…de a zászlóalj parancsnoka, Makai Sándor alezredes is információkat osztott meg a hajózókkal
Hajózók az eligazításon.
Az őrnagy úr rövid, de információkban gazdag eligazítása után irány az állóhely!
A gépek már feladatra készen várnak: az eligazítás után felgyorsulnak az események, hiszen minden óramű pontossággal zajlik, és ezt nekünk is tartani kell. Amúgy mozgásunk végig mellénk beosztott kísérővel lehetséges csak. Oda megyünk és azt csinálhatjuk, amit előzetesen, az eligazítás után nekünk meghatároztak.
Az állóhelyen, majd irány az első feladat…
…ami függés gyakorlása lesz a külső kapuban. Az operátori kabinban a fiatal, kiképzés alatt álló hajózó, míg a felső buborékban az oktató foglal helyet. A gyakorlat végrehajtása után visszatérés a leszállóhelyre, majd melegváltás után irány a következő feladat, ami pedig iskolakör repülés lesz. Nézzük mindezeket a gyakorlatban, avagy beszéljenek tovább a képek!
Mi-24-esek az állóhelyeken: a háttérben álló letakarva marad, azzal ma nem hajtanak végre feladatot
Még pár instrukció felszállás előtt
Hajózók már a gépben: kapcsolók csattannak, szivattyúk dolgoznak
És aztán életre kel az AI. A segédhajtóműből előtörő lángcsóva és az azt kísérő éles, sivító hang megunhatatlan
A helikopter forgószárnyai lassan életre kelnek
S nem sokkal később mi is már a gépben várjuk a felszállást. De előtte még meg kell várnunk, míg…
…az éppen visszatérő Mi-17-es leszálljon.
Hogy aztán nem sokkal később már magasból tekinthessünk le rá
Kísérő hajózónk a gépen
Kitekintés a Mi-24-esből. A mostani repülés nem volt annyira megterhelő, mint a múltkori.
30 mm-es gépágyúk merednek a messzeségbe. Érdemes megfigyelni, hogy az összesen 4 oszlopban elhelyezkedő, a hűtést szolgáló „kopoltyúk” közül a hátsó két sor a menetiránnyal szemben helyezkedik el, míg az első két oszlopban elhelyezkedők pont fordítva. Ennek oka, hogy a gépágyúnak jelentős hűtésre van szüksége, ugyanakkor a kiáramló hőnek is minél gyorsabban távoznia kell, így a kialakítás erre optimalizáltan került kialakításra.
Ezen a képen jobban látszik a kopoltyúk közötti eltérő irány
Visszatérve a repülésre: még pár forduló és ismét a bázison találjuk magunkat. A melegváltás során nemcsak a hajózó száll ki, hanem mi is, és máris…
…indul a következő feladat.
Mindeközben egy másik Mi-24-es is visszatért, ott is melegváltás történik, majd…
…kigyorsítás következik. 
Mindez videón
Mi-24-esek feladat végrehajtása közben és az állóhelyen. 
A harciak éppen elmentek, de a szállítók is rendületlenül róják a köreiket
Aztán ismét érkezik a Mi-24-es…
…és ismét melegváltás következik, amikor mi is ismételten gépre szállunk. 
Majd irány a külső légtér és leszállási hely
Ahol mi is és a kísérő hajózónk is elhagyja a gépet, ami pedig nekilát a függeszkedési feladatainak ellátásához
A függeszkedés videón
A helikopter és a hajózó, nevesítve: Mi-24P és Major Balázs százados. A hajózó szó a pilóták szinonimájaként még az I. világháborúból származik, amikor is a repülőgépek mellett a léghajók is aktív szolgálatban álltak. Sőt a kezdetek kezdetén a léghajó még ígéretesebb légi fegyvernek tűnt, mint az akkor kezdetleges többfedeles repülőgépek.
A függés pár képkockán 
Miközben az egyik helikopter a függést gyakorolta, egyszercsak egy másik függeszkedett be így alkotva fantasztikus fotótémát! Íme hát a csodálatos galéria a két harci szitakötőről
A látvány elképesztő volt: a szemünk előtt erőtől duzzadó, forgolódó, dübörgő harcihelikopterek! 
Aztán ismét gépbe szálltunk, irány az állóhely, ahol melegváltás során ismételten hajózó csere történt, mi maradtunk a deszanttérben. 
Majd ismételten kigyorsítás következett, miközben a Nap már lassan nyugovóra készülődött.
Az útvonalrepülés során betakarított búzatáblák fölött suhantunk el
Végül ismételten a szolnoki beton felett ért véget a repülés. A megközelítés során a repülőtér területén kijelölt + jelek (célzónák) a kiképzést segítik elő.
Érkezés a beton fölé
Leszálláshoz közelítve elrepültünk a Zlin kiképző repülőgépek fölött is. Ezek azok az új, nemrég beszerzett gépek, amiken a fiatal pilótajelötek első szárnycsapásaikat megteszik.
Távolabb a díszfestést (egészen pontosan díszmatricát) kapott Mi-8-as fürdőzik a Nap lemenő fényeiben méretes árnyékot vetve.
Mellettünk egy másik Mi-24P is leszálláshoz készülődik 
Majd gépünk leszállt, ezzel a nappali etapnak vége szakad. 
Ahogy a gép forgószárnyai egyre lassulnak, úgy jelenik meg egyre több repülőműszaki szakember a gép körül és kezdetét veszi a helikopterek ismételt előkészítése.
Műszaki szakág munkában Naplementekor
Akárcsak szállítóhelikopterek esetében ugyanúgy itt is a repülőműszaki szakág veszi birtokba a helikoptert közvetlenül a leszállás után.
Ilyenkor a hajózókkal is egyeztetnek, hogy volt-e valami észrevételük, vagy minden rendeben volt-e?
Most például egy olyan apró, dugulásból adódó hiba lépett fel, hogy az egyik póttartályból nem fogyott ki a kerozin, ugyanis eldugult az egyik szellőztető cső. Baj azonban nem származott ebből, hiszen a helikopter a póttartályon kívül is bőséges kerozin tartalékkal tért vissza.
A fekete doboz eltávolítása az EMO szakág feladata. Szemben a szállítóhelikopterekkel a Mi-24-es esetében ez a földön állva könnyen elvégezhető feladat. A Mi-8/17 esetében ehhez létra is szükséges.
Ki lent, ki fent.
Minden szakág a maga feladatának lát hozzá. Sietniük nem kell, hiszen a nappali és éjszakai repülés között közel 1 óra telik el, ennyi idő alatt pedig bőven elő tudják készíteni a helikoptert ismételt repülésre.
A műszaki szakemberek lényegében végeztek a gép előkészítésével, de a hajózók is még jelen vannak, így lehetőség nyílik egy…
…csoportképre közelről, és…
…egy távolról. Mindannyian értékes és nélkülözhetetlen munkát végeznek, így megérdemlik, hogy név szerint is megemlítsük őket. Balról jobbra haladva: a gép farkánál Kaczur János főtörzsőrmester (SH) az együtt állók: Hajdú László százados (SH), Bakos István főtörzsőrmester (FE), Buczkó Dávid főhadnagy (hajózó), Major Balázs százados (hajózó), Kiss István őrnagy (hajózó), Barnáné Gunther Annamária százados (EMO), Borsányi József százados (SH), Kurucz István zászlós (FE), Bártfai Mihály zászlós (RTB), Rimányi Attila főtörzsőrmester (RTB), Szárók András hadnagy(EMO)
(Megjegyzés: SH = Sárkány-hajómű, FE = fegyver, EMO = elektromosság-műszer-oxigén, RTB = Rádiótechnikai és lokátor berendezések)
Ismételt repülési előtti előkészítésen átesett Mi-24P-k várják a felszállást
Lassan minden felkészítési munkálat befejeződik, így egyre kevesebb a repülőműszakis is a gépek mellett
Az éjszaka közeleg, a Mi-17-es is befejezi nappali feladatát. Nemsokára indul a szállítóknál is az éjszakai üzem.
Felkészített Mi-24-es a Naplementében. Nemsokára indul az éjszakai műszak
Mi-24-esek az éjszakában NVG-vel és anélkül
Nappali repülésre a Mi-24-es fedélzetén már többször is lehetőségünk nyílt az évek folyamán. Éjszakaira ezidáig egyszer sem, pláne nem úgy, hogy a hajózó személyzet NVG-vel hajtja végre feladatát. (A szállító helikopterek esetében még 2011-ben, amikor az NVG képesség szinte először került bemutatásra a nagyközönség számára, akkor volt lehetőségünk Pápán, egy Mi-17N fedélzetén átélni az NVG-s repülés adta élményt, főleg, hogy ehhez akkor kaptunk egy éjjellátó szemüveget is.)
Most azonban ennek híján, azonban Mi-24-es fedélzetén indulhattunk éjszakai repülésre. Itt érdemes pár gondolat erejéig kitérni arra, hogy a nagyjavítás utáni Mi-24-esek egyértelmű ismertetőjele a korábban nem alkalmazott, úgynevezett NVG kompatibilis szürke (fekete) festése, melyen a tükröződés kevésbé zavaró, illetve maga a szürke szín is jobban rejti a helikopter szürkületben/este. Az NVG kompatibilitást emellett még a különböző fénytestek (pl.: leszálló-fényszóró, helyzetjelzők, majak fény, kabinvilágítás stb.) korszerűsítése is biztosítja, nem megfeledkezve a mindezzel kompatibilis AN/AVS-9 típusú sisakra szerelhető binokuláris éjjellátó műszerről sem.
Az éjszakai repülést a Mi-24-esek most részben NVG-vel hajtották végre, részben (a többiek) pedig enélkül. Mi szerencsések voltunk és az éjjellátóval végrehajtandó feladatot elvégző Mi-24P-re „osztottak” be bennünket. Természetesen kísérő hajózót ismételten kaptunk magunk mellé a deszanttérbe. No, de ne is húzzuk tovább az időt, hiszen a Nap utolsó sugaraiban már elkezdődött a gépátvétel…
…Stumpf Péter századost kísérve követhettünk nyomon
A lábemelés nem az átvétel része. :)
A helikoptert egy meghatározott irányból, előírt pontok alapján kell átvenni.
Ilyenkor a sárkány-hajtóműves szakágtól, egyfajta rutin ellenőrzésként a hajózók átveszik repülés előtt a gépet.
Az ellenőrzés a pilótafülkéknél ér véget.
Az elmaradhatatlan dokumentálás most sem maradhat el.
Beszállás a gépbe
Még egy utolsó kacsintás pilótafülkéből, aztán kezdetét veszi az indítás előtti ellenőrzési procedúra
Személyzet a helyén. A jelzőfények már égnek, de a helikopter környezete még csendes.
Nem úgy a másik helikopter esetében, ahol már jár az AI 
S csak percek választanak el attól, hogy a forgószárnyak munkához lássanak. Az indítási folyamatot a sárkány-hajtómű mechanikus kíséri feszült figyelemmel. Mivel a gép menetirány szerinti bal oldalán áll, így éppen a bal hajtómű indítása zajlik.
A fényképezés, egészen pontosan az elkészült fénykép csodája: olybá tűnik, mintha a forgószárnyak nem is egyenesednének ki a forgás hatására és laposan maradnának…
…pedig aztán pillanatok alatt ez a kép fogad bennünket: megtörtént a jobb hajtómű indítása is.
A forgószárnyak már majdnem maximális fordulatszámmal forognak, nemsokára elemelkedik a Mi-24-es, és lassan be is esteledik.
Még egy utolsó kép a mindjárt felszálló helikopterre: a hold gyönyörű félholdja az égen, előtérben pedig az NVG kompatibilis Mi-24-es kék (forgószárny)kontúrfénye látszik, a helikopter beleolvad a fekete háttérbe, mindez Naplementében.
No de vissza a mi helikopterünkhöz! Itt éppen az AI indítása előtt vagyunk…
…itt a lángcsóva megjelenésekor…
…itt pedig már eltünőben. A lángcsóva ahogy jött, úgy tűnik el és csak a folyamatos süvítés marad utána.
Mindeközben a hajózók már a rendszerek bekapcsolását és ezek működésének ellenőrzését végzik.
A zöld kabinvilágítás a nagyjavítás során került kiépítésre. A zöld a narancssárga színt váltotta.
Hajózó munkában, sisakján az AN/AVS-9 típusú sisakra szerelhető binokuláris éjjellátó műszer.
Kísérő hajózónk (Buczkó Dávid főhadnagy) velünk együtt követi nyomon a hajtóműindítás előtti pillanatkat.
A hagyományos leszálló-fényszórók az NVG ellenére ugyanúgy megmaradtak.
A járó hajtóművel dübörgő harcihelikopter nem sokkal a bal hajtómű beindulása után
A hajtóművek járnak, nemsokára mi is befészkeljük magunkat a mindeközben bemelegedett deszanttérbe.
De előtte még egy pillantás a hajózókra: ők már kabinajtókat magukra zárva a feladatukra összpontosítanak.
Felszálltunk és éppen kigyorsítunk, amikor még sikerül az ugyancsak felszálláshoz készülődő Mi-17-est lencsevégre kapnunk. A szállítóknál is megkezdődött az éjszakai műszak.
Megérkeztünk a külső kapuba: a helikopter mellett a kísérő hajózónk zárja a deszanttér ajtaját és int, hogy a felszállás és a gyakorlat elkezdése biztonságos, senki sem tartózkodik a gép zónájában. Az éjszakai repülés még magasabb fokú fegyelmezettséget vár el mindenkitől.
A feladat, melyet az általunk elkísért személyzet végrehajtott NVG használatával külső kapuban függés és leszállás. Majd a függést követően 50-100 méteren végrehajtott NVG-s, külső légteres repülés. A kép akkor készült, amikor a helikopter egy függést követően földet ért.
Ez pedig akkor, amikor elemelkedett. A kép szemlélteti a mozgást, de azt nem, hogy még ilyen távolról is milyen jéghideg tudott lenni a forgószárnyszél. A késő őszi – nappali meleg – időjárás után, az éjszakai metsző jéghideg orkán elég váratlanul ért bennünket, és nagyon vártuk azt a pillanatot, amikor végre ismét beszállhattunk a kicsit szűkös, zajos de legalább meleg deszanttérbe.
Hosszú expozícióval készült kép arról, hogyan szálltunk le az állóhelyre.
Zárszóként
Természetesen, mint mindig most is az első szó a köszöneté! Köszönjük a lehetőséget a Magyar Honvédség kommunikációs osztályának és az MH 86. Szolnok Helikopter Bázisnak, hogy lehetővé tették számunkra a nappali és éjszakai kiképzési repülés megtekintését. Külön köszönjük Makai Sándor alezredes úrnak, hogy a feszített napirendje ellenére is időt szakított ránk, illetve Major Balázst és Buczkó Dávidot (hajózó kísérőinket) is külön köszönet illeti, hogy ugyancsak végig készségesen mellettünk álltak és elkísértek az általuk talán már unalmasnak számító, számunkra mindazonáltal felemelő repülésekre is.
Másodszor pedig ismételten jó volt tanúja lenni a haderőreform általi feltámadásnak: hogy a nagyjavított harcihelikopterek ismét a levegőben vannak: kiképzési feladatot kiképzési feladat után hajtanak végre: egy nappali függést, útvonalrepülést éjjel NVG kiképzési repülések követnek. A repülőtér pedig él! És hogy él napjainkban, amikor a H145M helikopterekkel is már aktívan zajlik a kiképzés, de ez már egy másik történet lesz…
Civil repülőgépek és katonai helikopter párosa: előbbiek a járványhelyzet miatt jelentősen visszaszorultak, míg a katonai helikopteres repülés tovább folytatódott és folytatódik jelen körülmények között is. Azt pedig csak remélni tudjuk, hogy nemsokára minden visszaáll a korábbi kerékvágásba és ismét kerozinszagú beszámolókkal jelentkezhetünk mi is. Addig is mindenkinek jó egészséget és jó leszállást kívánunk!
----------------------
Fotó: Thurzó Péter, Horváth Bence
Szöveg: Horváth Bence
