Dübörgő, több mint 4000 lóerőt testközelből átélni! No ezt tudja a Mi-24-es harcihelikopter!
Legutóbb 2019 őszén nyílott lehetőségünk arra, hogy meglátogassuk az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis Harcihelikopter zászlóalját. Akkor egy kora őszi, napsütéses időjárás mellett volt lehetőségünk nappal és éjszaka nyomon kísérni és blogunkon keresztül bemutatni, hogy hogyan is zajlanak a hétköznapok a Harcihelikopter zászlóaljnál. (Korábbi cikkünk itt olvasható.) Aztán több mint két évet kellett várnunk arra, hogy ismét lehetőségünk nyíljon folytatni a megkezdett sorozatot, ugyanis a most megjelenő bejegyzésünk egy korábbi, több részes, a harcihelikopterekkel foglalkozó sorozat második része.
Az elmúlt két év nem volt eseménymentes nemzetközi és természetesen hazai viszonylatban sem. A COVID-19 világjárvány a teljes 2020-as évre rányomta bélyegét, melyből éppen feltápászkodott volna a világ, ezen belül is Európa, amikor ez év februárjában kirobbant a szomszédunkban az orosz-ukrán háború. De hogy a hazai, ezen belül a helikopteres világban bekövetkezett változásokra is kitérjünk, hadrendbe állt a teljes H145M flotta is, melyről külön bejegyzésben is megemlékeztünk.
Ezzel egyértelműen belépett a hazai katonai forgószárnyas repülés a XXI. századba. A változások tehát folyamatosak, viszont a Harcihelikopter zászlóaljnál, a „jó öreg” Mi-24-esek háza táján viszont – látszólag – nem sok változás történt. Látszólag, ugyanis a zászlóaljhoz is megérkeztek a H145M HFORCE gépek. Ezzel egyidejűleg elkezdődött a közös munka a két helikoptertípussal a tűztámogatás terén. Jelen bejegyzésünkben interjúalanyunk, a Harcihelikopter zászlóalj parancsnokhelyettese Kis Gergely őrnagy volt. Segítségével nyertünk betekintést az elmúlt két év történéseibe, és a borongós, barátságtalan idő ellenére általa emelkedtünk a magasba egy Mi-24P fedélzetén is.
Interjúalanyunk Kis Gergely őrnagy, a Harcihelikopter zászlóalj parancsnokhelyettese a zászlóalj épületében
Harcihelikopter Blog: A 2020/2021 időszak a COVID-19 járványról szólt. 2022-ben pedig kitört a háború a szomszédunkban. Ezek milyen hatással voltak a zászlóalj kiképzési tervére, mindennapjaira?
Kis Gergely őrnagy: A Covid járvány erőteljesen beleszólt a zászlóalj életébe, hirtelen és nagyon nagy változás volt az előző időszakhoz képest. Gyorsan és hatékonyan kellett alkalmazkodnunk: a zászlóaljnak két váltást kellett létrehozni, akik elkülönítve voltak egymástól, így alakítottuk ki az 1-es és 2-es váltást. Ők nem érintkezhettek egymással. Két hetet volt bent az 1-es váltás, és ők adták abban az időszakban a szolgálatot, repültek, hajtottak végre minden feladatot. Utána jött a 2-es váltás. Míg a 2-es váltás bent volt, ez idő alatt az 1-es váltás otthon karanténban tartózkodott. Majd fordítva. Szükséges volt ezen intézkedésre, hogy folyamatosan legyen Mi-24-es személyzet, akik a készenléti szolgálatot, valamint a műveleti feladatokat biztosították. Gyakorlatilag így az 1-es és 2-es váltás hermetikusan váltotta egymást. Minden váltásban volt például berepülő és oktató képesítésű hajózó is, így a kiképzési feladatokat a Covid ellenére is fenn tudtuk tartani, erre a járványnak hatása nem volt.
A Covid járványhoz képest a szomszédunkban kirobbant háború egy rövid időszakot leszámítva nem befolyásolta a zászlóalj életét: ugyanúgy, zavartalanul haladunk a kiképzési tervünk szerint.
HB: 2020-as évben volt tervezve hadgyakorlat, ezeket is végre tudta hajtani a zászlóalj?
KG: Gyakorlatokat abban az időszakban törölték, nem voltak végrehajtva, de maga a kiképzés ugyanúgy folyt tovább. Ennek köszönhetően csendesebb, kevésbé pörgős időszakot éltünk meg. A 2021-es év már mozgalmasabb volt.
HB: A zászlóaljnak van jelenleg határvédelmi feladata? Elsősorban a migránshelyzetre gondolva, de természetesen az ukrajnai konfliktus esetében is felmerülhet a kérdés.
KG: A déli, ún. migránsválság kapcsán határvédelmi feladata a zászlóaljnak jelenleg nincs. Felderítő repüléséket a bázis a H145M típusokkal hajtja végre. A harcihelikopter zászlóalj nem érintett, de természetesen, ha szükség lenne ránk, mennénk. Ekként a Mi-24-essel felderítő repüléseket nem csinálunk a határon.
Az orosz-ukrán háború kitörésekor a készenléti szolgálatot kitelepült viszonyok mellett láttuk el. Az elején rendszeresen hajtottunk végre járőrözési feladatokat a határ mentén, azonban ma már visszaálltunk az alaphelyzetbe, nincs további rendszeres feladatunk a határon. Ettől függetlenül követjük a háború alakulását. A határvédelemnél szerzett tapasztalatokat beépítjük a kiképzésünkbe.
HB: Háború kitörésének napján rendeltek el emelt készültséget, például több hajózószemélyzetet is berendeltek?
KG: Nem hívtak be plusz személyzeteket, a készenléti szolgálatunk települt el, annak érdekében, hogy a reakcióidőnket jelentősen meg tudjuk növelni. Ezen kívül a szolgálat a kitelepülések alatt rendszeresen járőrözött, illetve végzett sugárfelderítési feladatokat is. Ilyenkor egy terület radioaktív szennyezettségét vizsgáltuk. Abban az időszakban is elegendő volt a rendszeresített készenléti szolgálat, külön személyzetet nem rendeltek be. A kitelepült szolgálati viszonyok azt jelentik, hogy nem a rendeltetési repülőtérről biztosítjuk ezt a szolgálatot. A szolgálat ellátásához szükséges humán erőforrás, a repülő műszak, a kiszolgáló biztosító állomány illetve a hajózó állomány tábori körülmények között látja el a feladatait. A gyakorlatainkon pontosan ilyen körülményekre is készülünk, ezt is gyakoroljuk.
HB: Az orosz-ukrán konfliktusban a zászlóaljnál rendszeresített helikoptertechnika (Mi-24), vagy hozzá nagyon hasonló (Mi-35M) forgószárnyasok is alkalmazásra kerülnek éles körülmények között. (Megj.: Erről külön cikkünk is szól). A zászlóalj nyomonköveti a Mi-24-es és Mi-35-es helikopterek alkalmazását, alkalmazott harceljárásait?
KG: Igen, követjük, nézzük, hogy milyen taktikát alkalmaznak, és ezeknek mik a hátrányai, és az előnyei. Tapasztalatokat szintén beépítjük a kiképzésünkbe.
HB: A magyar, de akár hazánkban rendezett, de magyar szervezésű hadgyakorlatokon mennyire jelenik meg a Mi-24-esek alkalmazása során az ukrajnai konfliktus során megfigyelt manőverek?
KG: A kiképzési repüléseink során – a háború kitörése előtt is – próbálunk valósághoz közeli helyzeteket előidézni, és természetesen a gyakorlatok ezen felül remek lehetőségek arra, hogy ezeket „élesben” hajthassuk végre. A gyakorlatok további előnye, hogy másik haderő/fegyvernemekkel együtt is ki tudjuk próbálni a kiképzés során begyakorolt feladatok végrehajtását. A gyakorlatokon látjuk, hogy melyek azok az új irányok, amikkel érdemes foglalkozni és melyek azok, amelyekkel nem. Függetlenül az ukrán helyzettől, mindenhonnan próbálunk tapasztalatokat szerezni, nyitott szemmel járni a világban. Emellett a régi kiképzési utasításokat folyamatosan frissítjük.
HB: A 2022-es évben több külföldi repülőnapon (például Zeltweg, Fairford) esetén a felkészülés hogy zajlik? Erre ti jelzitek szándékotokat, hogy szeretnétek részt venni rajta, vagy ők kérnek fel erre? Hogy történik meg a személyzet kiválasztása?
KG: Mindenhová szeretünk menni, ahová meghívnak, legyen ez akár hazai, vagy külföldi esemény. Mindig jó a civilekkel találkozni, magunkat megmutatni és természetesen jól esik a pozitív elismerés ezeken a rendezvényeken. Repülőnapokon történő részvételről a Magyar Honvédség központilag dönt, a zászlóalj ennek megfelelően parancsot hajt végre. A fogadó fél hivatalos úton felveszi a kapcsolatot, amin jelzik, hogy szívesen látnának magyar Mi-24 helikoptert a repülőnapon. Amennyiben a parancsnokság rábólint, akkor megindul a szervezés, parancsot kapunk a felkészülésre. Ilyenkor meg kell néznünk, hogy hova kell menni, mikor, abban az időszakban milyen időjárási körülmények vannak ott, valamint, hogy milyen programot engedélyeztek. Kell-e dinamikus bemutatót végrehajtani vagy elég szimplán a statikus részvétel. Dinamikus bemutató esetén olyan személyzetet kell dedikálni, akik a bemutató repüléseket végrehajthatják. Statikus bemutató esetén olyan pilótákat is ki tudunk küldeni, akik bemutató repülési jogosultsággal nem rendelkeznek. Időjárás és feladat alapján történik a személyzet kiválasztása, melynél tartalékot is képezünk, majd ezután indul el a felkészülés. Adminisztratív részét a bázis törzs leszervezi, a zászlóalj megtervezi az útvonalakat, adatokat szolgálatatunk a bázis törzs részére és a legvégén végrehajtjuk a feladatokat. A Fairfordi repülőnap volt a legtávolabbi kiutazásunk helikopterrel. Az útvonal tervezéskor fontos szempont, hogy a leszállások katonai/NATO repülőtereken történjenek meg. Minden fontos lépést egyenként meg kell terveznünk, pl.: műszaki biztosítást, kenőanyagokat, súlyszámvetést, üzemanyag tartalékot, rossz időjárás esetén követendő teendőket stb. A Fairfordi utazás a csatorna átrepülése miatt egyedülállónak számított. Soha ilyen hosszan nem repültünk összefüggő vízfelület fölött, mely fölött kötelező a vízi életmentő berendezéseket, kiegészítőket használni. Annak ellenére, hogy ilyen nagy távolságot kellett lerepülni, az útvonalat úgy terveztük, meg, hogy elegendő volt két darab kiegészítő tartályt magunkkal vinni. Természetesen több közbenső leszállással és tankolással hajtottuk végre a feladatot. Maga a ki és a hazarepülés 2-2 napot vett igénybe.
HB: A Mi-24-esek már több mint 4 éve állnak újból hadrendben. A kiképzésben jelenleg, hogy áll most a zászlóalj?
KG: Nagyon jól, a típust repülő hajózó állománynak folyamatosan képes ellátni a típust érintő feladatokat. Nagy kiképzési „hullám” ezért nincsen. Folyamatosan képezzük, valamint fenntartjuk jártasságainkat. Emellett természetesen gondoskodnunk kell az utánpótlásról is, ameddig a helikoptertípus még rendszerben van. A zászlóalj alapfeladata a csapatok helikopteres tűztámogatása. Ezt jelenleg két típussal a Mi-24 valamint H145M HFORCE helikopterekkel hajtjuk végre. Ezért a zászlóalj hajózó állománya mindkét típust repüli. Igy mindig van olyan hajózó, aki most „ismerkedik” a Mi-24 típussal, vagyis típus átképzést hajt végre. Természetesen ezen hajózók, H145M típuson már képzettek a tűztámogatásra. Ez vice versa igaz. A Mi-24-es repülő hajózó állomány képzése is folyamatos a H145M típusra. Sőt a jövő évtől a H225M-re is megkezdődik típusátképzés.
HB: A mai időjárási körülmény bonyolultnak számít? (Ottjártunkkor korlátozott látási viszonyok voltak, a köd csak nagyritkán szakadozott fel.)
KG: Igen. A mai időjárás, csak korlátozottan alkalmas repülésre.
Az állóhelyek nyugalma. A gépekre rátelepedett a nehéz köd.
De nini! Egy H145M már a levegőben! Ha ő a levegőben van, akkor a Mi-24-esnek is ott a helye!
Irány hát a géphez. No de nem ehhez, mert ez most marad a földön!
Hanem ehhez! A mostani harciszekerünk a 335-ös Mi-24P lesz!
Magyar égre, magyar Mi-24-est! A típus, kisebb megszakításokkal, de közel 45 éve áll hadrendben!
Az AI életre kelése minden alkalommal kihagyhatatlan eleme a repülésnek, legyen szó Mi-24-esről, vagy akár a Mi-17-esről. A hatalmas lángcsóva jelzi: a több tonnás gépsárkány nemsokára teljes erejében életre kel és megkezdődik az égi szárnyalás.
Itt már a gyakorló légétérben függeszkedik a Mi-24-esünk, mellettünk a távolban egy H145M teszi ugyanezt.
A párás, ködös időben a forgószárny furcsa örvényeket kelt, a pára pedig láthatóvá válik.
Az idő nem éppen a legkedvezőbb a fotózás számára. Így átadjuk magunkat az élménynek: a földről is érezni a közvetlenül előttünk, de természetesen a megfelelő biztonsági távolságban forgolódó harcihelikopter dübörgését, a forgószárny-szélek fütyülését.
Amikor a Mi-24-es eltávolodik, akkor sokkal halkabban, ugyanakkor agilisabban egy H145M "úszik" be elénk. Ő is fényképezkedni jött, mert szépen megfüggeszkedik mellettünk, majd komótosan megfordul balról jobbra, majd fordítva.
Zárszó
Természetesen, mint mindig most is az első szó a köszöneté! Köszönjük a lehetőséget a Magyar Honvédség kommunikációs osztályának és az MH 86. Szolnok Helikopter Bázisnak, hogy lehetővé tették számunkra a kiképzési repülés megtekintését. Külön köszönjük Kis Gergely őrnagy úrnak, hogy időt szakított ránk, illetve Buczkó Dávid főhadnagyot (hajózó kísérőnket) is külön köszönet illeti, hogy ugyancsak végig készségesen mellettünk állt és elkísért az általuk talán már unalmasnak számító, számunkra mindazonáltal felemelő repülésre is.
Másodszor pedig hosszú idő után ismételten jó volt tanúja lenni a haderőreform általi feltámadásnak: hogy a nagyjavított harcihelikopterek ismét a levegőben vannak még ilyen ködös-borongós időben is. A repülőtér pedig a magányos Mi-24 mellett is szinte zsongott, ugyanis H145M helikopterek lepték el a szürke eget, melyen nemsokára a H225M forgószárnyasok is helyet követelnek. A Mi-24-esek és Mi-17-esek mellett és lassan helyet...
----------------------
Fotó: Thurzó Péter, Nyirán Levente, Horváth Bence
Szöveg: Horváth Bence
